Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)
Elidegenítési effektusok a kínai színművészetben
- 55 lasz azonban közös; a válaszban nincs semmi különbség* Ez a felfogás elismerheti a történelem létezését, mindazonáltal mégis történelmietlen felfogás. Néhány körülmény megváltozik, a. milio' átalakul, az ember azonban nem változik.A történelem érvénye csak a milió're terjed ki, de az emberre nem* A milio pedig sajátosan jelentéktelen tényező, amelyet csak inditóokként fognak fel; változó mennyiség és tulajdonképpen független az embertó'l; zárt egységként áll szemben vele, az emberrel, aki mindig változatlan, aki maga az állandó, rögzített mennyiség* Az a felfogás, amely szerint az ember a milió' változó merynyisége, a milió' pedig az emberé, azaz a miliő" feloldódik az emberek közötti viszonyban, egy uj gondolkodásmódban gyökerezik! a történelmi gondolkodásban* Vegyünk egy példát, hogy a történelemfilozófiai kitérőt lerövidíthessük. A színpadon a következőt kell ábrázolni; egy fiatal lány. elhagyja családját, hogy egy nagyobb városban állást vállaljon /Piscator Amerikai tragédiája/. A polgári színház szempontjából ez csekély horderejű ügy, láthatóan kezdete csak egy történetnek, amit meg kell ismerni, hogy a következőket megértsük, vagy hagy a következők érdeklődést keltsenek bennünk. Az esemény, a színész fantáziáját aligha mozgatja meg. Bizonyos szempontból az esemény általános jellegű: fiatal lányok általában állásba szoktak menni /az adott esetben az érdeklődést az keltheti fel, hogy ezzel a lánnyal nnst majd milyen különös események történnek^* Különössége csak abban rejlik, hogy a szóbanforgó lány elmegy /ha ottmaradt volna, akkor a továbbiak nem következnének be/. Azt,hogy családja elengedi, nem vizsgálják felül, mert a dolog hihető /az inditékok hihetó'ek/,A történelmi szemléletű színház szempontjából ez a mozzanat egészen más arculatot nyer* Ez a• színház
