Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Az epikus színház közvetett hatása

- 25 -számukra ismeretlen feipusu darabbal. Ez a nemarisztotelészi dramaturgián nyugvó drámatipus, amely egy újfajta, epikus színház ábrázolási elveit alkalmazza, egyfelől a teljesen kifejló'dött polgári szinház technikáját használja fel, másfelől azoknak a kis proletár szinjátszócsoportoknak a technikáját, amelyek a forradalom után. Németországban a maguk proletár céljai számára sajátos és újszerű stílust dolgoztak ki. Ez a stilus nemcsak a nézó'k eló'tt ismeretlen, hanem a szinészek, rendezők és .'.dramaturgok előtt is.A rendezés egyszerre csak olyan politikai jellegű ismereteket és művészi jellegű képességeket követel, amelyekre az ismert tipushoz tartozó darabok eló'adásánál nincs szükség.

Ha van szinház,amely képes közönsége előtt haladni, ahelyett, hogy a nyomában kullogna - a proletár szinház az. A közönség előtt haladni azonban nem annyit jelent, mint kizárni azt a produkcióban való rászvételbó'l. Színházainknak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben meg kellene szervezniük közönségük politikailag és kulturálisan legfejlettebb rétegeinek ellenőrzését a produkció fölött. Egész sereg kérdést, amely az Anya rendezése során felmerült,meg lehetett volna oldani a munkások könnyen megszervezhető' együttmüködésével. Politikailag iskolázott munkások PiÔllL'iï soha nem értettek volna egyet a színházzal, amikor gz kijelentette: a .közönség számára alapvetően fontos, hogy az előadás ne tartson tovább két óránál, tehát a harmadik felvo - nás nagy /noha csak hét percig tartó/-' háboruellenes propaganda-jelenetét feltétlenül ki kell huzni. A munkások azt mondták volna: de hiszen akkor.arra a jelenetre, amelyben kiderül, hogyan