Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)
A színház irodalmiasítása
éppen a hus-vér embert is csak azokon a folyamatokon át lehet megragadni, amelyek között és amelyek révén létezik. Alapvetően fontos tehát, hogy az aj drámairás formájában módszeresen helyet adjon a "kisérletnekí? «. Minden irányban fel kell használnia az összefüggéseket, statikára van szüksége és egyes alkotórészei között sajátos feszültség uralkodik, amely a'részeket kölcsönösen "feltölti” • /Ez a forma tehát minden másnak inkább nevezhető, mint képek revüszerü i egymásutánjának/ Miért kell a lovas hírnöknek lóvén ülnie? A Koldusopera a polgári társadalmat ábrázolja /nem pedig csak aulumpenproletár elemeket"/» Ez a polgári társadalom a maga részéró'l egy polgári világrendet hozott létre, tehát olyan, merőben meghatározott világnézetet, amely nélkül egykönnyen nem lehet el. Ebben a műben,' amelyben a polgárság saját világának ábrázolását látja- - a király lovas hírnökének megjelenése semmiképpen sem mellőzhető'. Hasonló célü&rt.örekazik _ ^efeöhnm ur is, midőn a társadalom rossz ilëlkiis.nerçtet anyagilag kihasználja. Gondolkozzanak csak el a gyakorlati szinházi emberek, mit ?t nincs ostobább dolog annál, mint kihagyni a lovas hirnök lovát - ahogy ezt a Koldusopera majd minden modernista, rendezője megtette. Hiszen ha eleget akarunk tenni annak a szerepnek, amelyet a szinház a polgári társadalomban betölt, akkor egy justizmord ábrázolásánál az újságírónak, aki a kivégzett áldozat ártatlanságát leleplezi, minden bizonnyal hattyúfogaton kellene bevonulnia a törvényszékre. Hát nem veszik észre, milyen tapintatlanság a közönséget arra csábítani, hogy önmagát nevesse ki?- 10 -