Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)
Az önkritika zsenije (bevezető)
vetelte, hogy a színház tartson lépést az Irodalom haladásával, szoros kapcsolatot teremtsen a társadalmi valósággal és vegye figyelembe a demokratikus érzelmű közönség kulturális szükségleteit. Az állami színházak igazgatóságát valósággal bombázta reformjavaslataival - amelyek közül egyetlen egyet sem vettek persze figyelembe. Már ebben az időszakban kialakult elképzelése a műsorterv, Játékstílus és belépődíj szempontjából mindenki számára hozzáférhető színházról, amelyben a kor leghaladóbb szerzőinek drámáit játszanék olyan fiatal színészek, akiket az élettel való legszorosabb kapcsolat szellemében neveltek. Ebben az időszakban kezdődött meg Nyemirovics-Dancsenko szépirói pályafutása is. Első elbeszélése, a Postaállomáson 1381-ben jelent meg, ezt követően néhány regényt és színdarabot irt /legismertebb regénye az 1891-ben megjelent Irodalmi kenyéren és az 1895-ben kiadott Kormányzói revízió. darabjai közül az 1888-ban bemutatott Végakarat, az 189o-ben játszott P.1 cég, az 1895-ben színpadra került Arany, az 1896-ban nagy sikert siratott Az élet ára és az 19ol-ben ugyancsak sikerrel játszott Álmok a legjelentősebb/. Irodalmi tevékenysége közeli rokonságot mutat Csellovával, bár érdeklődési köre valamivel szükebb; az orosz értelmiség tragédiáját mutatja meg a burzsoá társadalom körülményei között. Darabjai a kor legelőkelőbb színházaiban, a moszkvai Kis Színházban és a pétervári Sándor Színházban /ma leningrádi Puskin Színház/ kerültek színre, s szinte kivétel nélkül átütő sikert arattak. A darabok próbái során alkalma volt mélyebb betekintést nyerni a színházak munkájába, rendezésükben maga is részt vett és meggyőződött róla, hogy a színház megújításának útja uj szinésznemzedék klnevelése, olyan színészeké, akik nem hagyományos sablonok felhasználásával, hanem átéléssel alakítják szerepeiket. így került kapcsolatba Nyemirovics-Danesenko a moszkvai Filharmóniai Társaság sziniiskolájával, amelyben 1891-től 19ol-ig rendszeresen tanitott. 6