Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)

A Moszkvai Mindenki Számára Hozzáférhető Színházról

A szinház mindenekelőtt szórakozás. Feltétlenül szükséges, hogy az előadás közönsége bizonyos gyönyörűséget leljen benne, vagyis együtt izguljon a többiekkel, sirjon vagy nevessen, de egyben az is szükséges, hogy elégedetten távozhasson és legalább egy csipetnyi jót és igazságot vihessen magával lelke megnemesitésére. ügy művészileg megirt mese vagy történelmi jelenet, még akár a közönség számára teljesen idegen és ismeretlen korból is, reális, általános emberi motívumai és jellemei révén összehasonlíthatatlanul mélyebben megragadja a közvetlenül érdeklődő nézőt, mint a számára ismerős hétköznapi apróságokkal megtűzdelt alantasság. Ami fellelkesiti a romlatlan, egészséges Ízlésű, mélységesen fejlett és müveit nézőt, az feltétlenül megragadja a teljesen felkészületlen nézőt is és forditva, ami felháborítja az előbbit hazugságával és alantasságával, az csak elronthatja az egyszerű néző életfelfogását.

Ily módon, ha a dráma-előadások a művészet magas céljait szolgálják, a műsortervnek alapvetően művészinek, az előadásnak a lehető legpéldásabbnak kell lennie és a drága és a népi szinház közötti egész különbség kisebb vagy nagyobb hozzáférhetőségükben, a helyárak kisebb vagy nagyobb olcsóságában és a férőhelyek számában áll.

5. A szinház megteremtése

Az előbbi fejezetben kifejtett gondolat nem uj és nem is régebben fogadta el egyhangúan magas hely, mint lö97-ben, a színházi művészek kongresszusán. Ha mind ez ideig senki sem képviselte, mint az olcsó, vagyis mindenki számára hozzáférhető szinház elvét, ennek okát az ilyen szinház létrehozatalának nehézségeiben keli keresnünk. Valóban, hogyan teremtsünk meg két ilyen feltételt; a lehető legpéldásabb előadás és a szinház hozzáférhetősége a város- 16 -