Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)

Az önkritika zsenije (bevezető)

194o-ben uj rendezésben hozta szilire a Hftrom Sz a rendezés is Hyemirovies-Dancsenko önkritikájának jegyét hordta magán« Uj értelmezésében a rendező abból indult ki, hogy más társadalmi körülmények között, más közönségnek mutatja be a darabot, mint tizenhat évvel azelőtt, s leszögezte, hogy elavult az a szerző, akit nem lehet állandóan újraértelmezni.

Rendkívül jelentős Eyemirovics-Deaesenko elméleti és gyakorlati tevékenysége a zenés színházakban. 1919-ben a Művész Színház mellett zenei stúdiót létesített,ebből lett 1926-ban a Hyemlrovies-Dancsenko Zenés Színház. A nagy rendező arra törekedett, hogy teljes egységet teremtsen a zenés színpadi mű vizuális és auditív elemei között, ezért mindenekelőtt meg akarta szab adj. tani a zenés színház színészét az operai játéksablonoktól. Eszménye az éneklő színész volt, tehát az olyan művész, aki nemcsak énekben, hanem színpadi játékban is magaarendüt tud nyújtani. Erre vonatkozó néhány elméleti cikkét jelen kiadványunkban teszszük közzé,

Operai rendezői gyakorlatában arra törekedett, hogjr csak olyan müveket hozzon szinre, amelyekben a libretto nem hatodrendü a zenéhez viszonyítva, mert csak igy érhető el, hogy az énekesek valóban élő színészek is legyenek.Ebben a szellemben, zenésittette meg Arisztophanész Lüsziaztratéját. amelyet zenés népi komédia formájában mutatott be /1923/1 majd egy évvel később Bizet Carmen.;ének szövegkönyvét dolgoztatta át és igyekezett közelebb hozni a librettó alapjául szolgáló Marimée-novelIához,

Ezek a kísérletei jó alapul szolgáltak a korszerű témájú, uj szovjet operák szinreviteléhez. ÍTyemirovics- Dancsenko rendezésének alapvető része volt Dzerzsinszkij Csendes Don /1936/ és Hrennyikov Viharban /1939/ cimü operáinak átütő sikerében.

Sztanyiszlavszkij halála után Nyernirovics-Dancsenko lett a Művész Színház igazgatója és művészeti vezetője.- 11 -