Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)

Színházunk arculata

A régi operákban a szövegkönyv rendszerint nan nagyon méltó a zenéhez. Legtöbbnyire u j szövegkönyvet kell Írni. Ez néha sikerül, de nem mindig és soha sem százszázalékosan.

Feladatainkhoz igen közel állnak a nyilvánvalóan színházi temperamentuma zeneszerzők, mint Bizet, Csajkovszkij, Verdi, Rossini, Muszorgszkij vagy a másodranguak, mint Puccini, Leoncavallo. Rimszkij-Korszakov azonban például legtöbb operájában valósággal megközelíthetetlen számunkra, mert követelményei többnyire merőlegesen eltérnek a mieinktől. Mi a partitura átemberesitésére, a színész közérzetére építünk, ez a csodálatos zeneszerző pedig azt akarja, hogy minden emberi, pszichológiai árnyalatot az 5 zenéjében találjunk meg. Nem is tesz semmiféle engedményt sem a zenében, sem az énekhangban, sem a szövegkönyvben.

Azt mondtam, hogy egyelőre nehezen tudjuk megközelíteni. Ezt a megjegyzést az a gondolat, az a remény sugallta nekem, hogy majd egyszer, zenei és színpadi formáink tetőpontján sikerül nekünk is az izgalmas szinháziasság formáiban visszaadnunk a bölcsen hideg Rimszkij-Korszakovot. Lehetséges, hogy nem is olyan távoli jövőben lesz ez, de minden esetre a mi elveink alapján: az énekes élő ember. nem pedig élő hangszer.

c/ Komikus operák és operettek. Természetesen csak elsőrendű zeneszerzők müvei. Mindenféle hangbeli és zenei "csúszás" nélkül és mindenféle engedmény nélkül követelményünkből, alaptémánkból, az általános harmóniából. Olyan nagyszerű zeneszerzőkkel, mint Lecocq Offenbach, Plan— quette,2^ Auber,^ Strauss,^ Delibes^ nagyszerű előadásokat lehet alkotni.

^Lecocq, Alexandre-Charles /18J2-1918/ francia zeneszerző .legismertebb müvei: Angot anyó lánya, Giroflé-Girofla

'Planquette, Jean-Robert /1843-19o2/ francia zeneszerző, a valaha igen népszerű Cornevillei harangok szerzője.

2/

114 -