Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

rmk azonossága a színpadon és az életben tökéletessé teszi az Illúziót. A hely és a cselekmény egységét, amelyre az lró bizonyos fokig a falban Is törekedett, a Pathanban még pontosabban betartotta és sokkal ügyesebben kezelte. A darab gúlához hasonlóan épül fel és a cselekmény minden felvonás végén, mielőtt lemegy a függöny, csúcspontra emelkedik. A történés tömörsége, a szereplők Izzó szenvedélye és a hangulat egysége az Indiai színház egyik legmegrázóbb drámájává teszi.

Az Árulóban egy meggyőződéséé muzulmán-párti, aki helyeselte az ország felosztását, nemzeti öntudattól áthatott hinduvá változik, aki az ujraegyesités ügye mellé áll. Az utolsó jelenet, amelyben az áruló visszatér és bűnbánóan tördeli vérfoltos kezét, visszataszító. Az alakok nehézkesek, a szituációk erőszakoltak és a befejezés nem meggyőző.

Az áldozat /195°/ egy megszöktetett hindu lány története, akit egy muzulmán ifjú élete kockáztatásával viszszahoz. Apósa nem fogadja be, mert nem akarja, hogy fia becsületét vesztett lányt vegyen feleségül. Itt visszatér a régi monda Szitáról, akit tisztaságának bizonyítására tüzpróbának vetnek alá. A lány, aki nem képes elviselni a társadalmi kiközösítést, öngyilkos lesz. £ háromfelvonásos színdarab cselekménye éveket ölel fel és két drámára való anyagot tartalmaz.

A művészben /1952/ egy hegyilakó lány meghódít egy művészt, az feleségül veszi és a városba viszi. A városi civilizáció tönkreteszi a lány falusi egyszerűségét. A darabot naiv erkölcsiség itatja át és olyan ártatlanságot véd, amely mintha valamilyen pásztori románcból eredt volna.

A 'Pénz négyfelvonásos melodráma, amelyben Santi Lal, a felesége és fiai szakadatlan anyagi követelésétől szorongatott banktisztviselő Kali Csarannal, az üzletemberrel szövetkezik, hogy pénzhez jussanak. Miután Santi Lalnak- 97 -