Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)
I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában
vegyülve nyilatkozik meg. A görög tragédia alakjainak vonásai térnek vissza Salemben, aki szenvedélyes, mint. Romeo és határozatlan, mint Hamlet, a gyámoltalan háromhölgyben, a maga megdönthetetlen bizalmával és hűségével szerelmese iránt és a császárban, aki alattvalói sorsa és élete felett uralkodik. Az 1921-ben Írott színdarab tiz évig hevert par-u. gon, mert a szerző nem akart megalkudni a pénzemberekkel, akik azt kivánták, hogy dalokat és komikus mellékeseiekményeket iktasson bele. Alig van urdu szindarab, amely az Anarkali nagyságát megközelítené. Több mint százszor játszották főiskolai klubokban é3 színjátszó körökben, és tekintélyes Írók hasítottak ki belőle jó néhány kövér falatot, mikor szövegkönyveik vagy másodkézből való változataik céljaira használták fel ugyanezt a témát. Radzsendar Szingh Beái Hét színdarabja, amelyeket a negyvenes években irt, megannyi hatalmas sodrású dráma. Hőseit belső feszültségek marcangolják. A drámák egyike Az eunuch, egy lovagias fiatalember piától szerelmének iszonyatot keltő története. A hős egy háremhölgy iránti forró szenvedélyétől gyötörve,elhatározza, hogy háremőr /eunuch/ lesz, hogy mindig mellette élhessen. Kasztrálják, és a lány rémületére elfoglalja uj állását. A fiatalember a maga naiv tisztaságában nem gondolt áldozatának mélyreható következményeivel. Az erős, izmos fiú lassankint esetlen, kövér, siránkozó és gyáva félemberré válik. Az összrtndiai Rádió betiltotta a darabot, és soha egyetlen rendező sem merészelte szinrevinni, mert az megingatja a tisztesség és a piától szerelem hagyományos fogalmait. Bedi darabjai nagyon fájdalmasak és szomorúak és - akárcsak Praszad hindi színdarabjainak - körülményes és cikornyás nyelvezetük van. Még nem akadt egyetlen műkedvelő rendező sem, aki ezekkel a súlyos darabokkal teljesértéküen megbirkózott volna.- 91 -