Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)
Bevezető
szép szintézis, amelyben a naturalizmust mindvégig következetesen elkerülő, a szó legszorosabb értelmében vett '’játék" halálosan komoly, áhitatos közösségi, társadalomépitő funkciót nyer - ez az indiai szinhéz lényege, ez teszi talán elsősorban érdemessé a tanulmányozásra, a megismerésre, ettől válik alkalmassá, hogy mi, akik egészen más szinházi hagyományok birtokosai vagyunk, élményt és ösztönzést meríthessünk belőle. Sz. Sz. J.- 6 -
/