Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

II. Vita a mai drámaírás és rendezés problémáiról

Szinpadformák

A népi drámák előadására a különböző vidékeken kétféle tipusu egyszerű és dísztelen színpadot alkalmaznak.

Az egyik a földdel egyenlő szintű, épitett szinpad nélküli játéktér, attól a nézők ugyanazon a szinten ülnek, mint ahol a szinészek játszanak. Ezt a szinpad nélküli színpadot rendesen könnyebbfajta társadalmi színmüvekhez használják és ezen a színpadon játsszák a fejlettebb, operaszerű darabokat is. A szinpad másik fajtája a nyitott emelvény, amelyet sok vidéken különböző darabtipusokhoz alkalmaznak. Érdekes megjegyezni, hogy mindkét szinpadtipus esetében, a nézők ültetésének különféle módjai és eszközei révén számos átjárót és folyósót létesítenek, amelyeket játéktérnek használnak. Ilyenfoimán a szinpad egyfajta — a nyugati országokban manapság oly divatos - körszinpaddá alakul át.

Az egyszerű emelvény-szinpadból különféle más szlnpadformák születtek. Ilyen a Kumoon kerület Ramlila-operájának kettős szinpada: az egyik egy elfüggönyzött belső szinpad, a másik egy meghosszabbított nyitott szinpad. Vannak többszintű dobogókkal és állványokkal ellátott színpadok, kinyúló erkélyekkel, amelyek érdekes megoldásokat nyújtanak a szereplők szinpadilag hatásos fellépéséhez. Ezek a sokszintü színpadok nagyobb drámai lehetőségeket biztosítanak a szinészek lendületes mozdulatainak és koreográfikus játékának. Vannak nagy arénaszinpadok összetett díszletekkel, amelyek különböző, állandó jelleggel felépített színhelyekből állnak, mint a Varanaszi közelében levő Ram Nagar Ramlila-előadásaiban. Az ilyen "színpadon" a darab egyik színhelyről a másikra, egyik napról a másikra halad és a darabbal együtt megy a közönség is. És végül itt van még a látványos színjátékokat befogadó mozgó kocsiszinpad, kasírozott díszletekkel, amelyet felvonulások és körmenetek alkalmából használnak.- 162 -