Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)
II. Vita a mai drámaírás és rendezés problémáiról
A színház az egyetlen művészet, amelynek eszköze az élő emberi lény. A szinész eljátssza a darabot és hozzáadja a magáét az alak értelmezéséhez. Shakespeare Shylockja és Lear királya nemcsak Shakespeare alkotása, hanem mellette száz meg száz rendezőé és színészé, akik minden korban és minden országban tökéletesítették Shylock alakjának felfogását. Csehov Sirálya más darab lett volna, ha nem Sztanyiszlavszkij rendezi. Kevés drámairó fejezhette be darabját úgy, hogy nem változtatott rajta, mialatt a rendező kezében volt. Még Bernard Shaw és Tennessee Williams is változtatott darabjain a rendező értelmezésének és javaslatainak fényében. Viták és összhang Az iró és a rendező közti kapcsolat bensősége - a veszekedésektől a teljes összMngig terjed. Bernard Shaw-t a rendező sokszor kitiltotta a próbateremből. Csehov elégedetlen volt darabjai rendezésével. A Sirály első előadása olyan rossz volt, hogy a drámairó megszökött a szinház_ ból és az első vonattal visszautazott városába. Bertolt Brecht Londonban leállította Joan Littlewood, a hires rendezőnő Kurázsi mama-produkcióját, mert nem értett egyet elgondolásával. Még az olyan jól összeszokott partnerek is, mint Elia Kazan és Tennessee Williams, gyakran összekülönböznek bizonyos jeleneteken. De itt olyan nézeteltérésekről és kölcsönös segítségről van szó, ahol a drámairó is, a rendező is érti a mesterségét. Indiában a legtöbb kerületben nincsenek rendezőink. A négy - hindi, urdu, pandzsabi és szindhi - nyelvjárásban nincs több három rendezőnél. És ebbe a háromba Prithvi Radzsot is beleszámitom. Miközben százával Írják és rendezik a darabokat, fesztiválokat szerveznek, drámapályázatokat Írnak ki, évente színházi szemléket tartanak - nincsenek rendezők! 136 -