Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

be tömörült és bemutatta a Nézd meg a te Bombavdet! cimü, Bombay életéről szóló szatírát. Ebben vad összevisszaságban keveredik az indiai zenet európai dallamoki népi táncok és a rock’n’roll. Itt száguldó tempói amott elmosódói vontatott mozgás. A darab szerencsétlen korcs, betörés a tánc tiszta világába, amelytől eddig sikerült távoltartani a filmtáncok közönségességét.

1957-ben hét táncosból és zenészből álló csoport szövetkezeti alapon létrehozta a Nemzeti Balett Központot és a Dasabra-fesztiválon a Ramlila előadásával vett részt. Hétezer ember ült a szabadban és nézte az előadást. A színpad három összefüggő részből állt, és mindig ott világították meg, ahol a mindenkori cselekmény folyt. Balra volt Ravana kastélya, ahol a gonosz uralkodott, jobbra lakott Hama és középen volt az őserdő, ahol a jó és a gonosz összeütközött. A cselekményben sohasem állt be törés. A Nemzeti Balett Központ legtöbb táncosa együtt dolgozott Udaj Sankarral és Santi Bardhannal. Noha formai vagy tematikai vonatkozásban nem alkottak eredeti müvet, mégis sikerült a Rama.ianát ismét egy táncdráma keretén belül élettel megtölteniük.

Martha Graham, a hires amerikai táncosnő, aki 1956- ban egész Indiában nézett táncprodukciókat, elutazása előtt azt mondta Delhiben egy tánccsoportnak, hogy mindaz, amit látott, mélyen megrázta. Nem tudja, hogy milyen módon hat majd mindez saját táncművészetéré, "de annyit tudok, hogy soha nem táncolok többé Ugyanúgy, mint azelőtt" - mondotta.

A régiek által filozófiai sikon elgondolt indiai táncdrámának olyan alakjai vannak, amelyek általánosabb érvényűek az egyes ember életénél és minden mély emberi érzést kifejeznek. Ez a dráma túllépi a nyugati balett korlátozott lehetőségeit} mozdulatainak és helyzeteinek dus szókincsével pedig az egész világ balettje számára sok ösztönzést adhat.- 125 -