Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)

A színészi szó

- Következésképpen - mondta Sztanyiszlavszkij - el kell Igazodniuk abban, milyen szavakra kell a hangsúlynak kerülnie, milyen szavakat kell feltétlenül kiemelnünk, hogy érthetővé tegyük Gogol gondolatát.

Annak a könnyedségnek, amellyel az arcátlan Csicsikov "feltalálta magét", kell a szöveg elmondásában a hangsúlyozás jellegének kulcsává lennie. Legyenek a végtelenségig fösvények a hangsúlyokat illetően ás igyekezzenek a mondat szavainak többségéről eltüntetni a hangsúlyt. Kérdezzék önmaguktől, hogy érthető lesz-e a gondolat, ha kiiktatják ezt vagy amazt a hangsúlyt és sohea feledjék el, hogy sok hangsúlyos szó esetén a mondat elveszti értelmét.

A szininövendékek igyekeztek kiiktatni a fölösleges hangsúlyokat és ennek következtében gyorsan mondták ki a szavakat, igyekeztek észrevétlenül elfecsegni azokat, hogy ebben a háttérben világosabban csendüljenek ki a mondat legfontosabb szavai.-Ne feledjék el, hogy a kapkodás nehézkessé teszi a beszédet és csak a nyugalom és a kitartás teszi könnyeddé - mondta Sztanyiszlavszkij. Ennek a gondolatnak feltárására arról beszélt, hogy feltétlenül világosan hangsúlyoznunk kell a legfontosabb szavakat és ezáltal tudjuk összeolvasztani azokat a szavakat, amelyekre csak az általános értelem kedvéért van szükség, ezt azonban kizárólag nyugodt, szándékoltan cifrázés nélküli hangsúlyozással lehet elérni, a hangsúlyok csaknem teljes kiiktatásával, olyan sajátos beosztással és határozottsággal, amelyek megteremtik a beszéd feltétlenül szükséges pontosságát és könnyedségét.- A Holt lelkekből vett példában azonban - folytatta Sztanyiszlavszkij - bonyolultan felépített mondattal van dolgunk, amelyben igen sok az alárendelt mondat és van néhány mellérendelt is. Az ilyen szöveg helyes elmondásához arra van szükség, hogy képesek legyünk összhangba hozni egyetlen mondaton belül a sok hangsúlyt.- 110 -