Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)

A színészi szó

színész valósághűen, céltudatosan és termékenyen cselekszik a színpadon.

Próbáljunk meg eligazodni Sztanyiszlavszkijnak ebben a tételében, amely az első pillanatban ellentmondásosnak látszik.

Miért beszél Sztanyiszlavszkij a szerep "lelki életéről", amely feltétlenül visszatükröződik a szerep "testi életében" a munkafolyamatnak azon a fokán, amikor a színész még csak az első lépéseket teszi a szerep testi életének tanulmányozásában? Hiszen az uj módszer alapja Sztanyiszlavszkijnak az az ellentmondást nem tűrő követelése, hogy a cselekvő elemzést a szerep "testi életének" tanulmányozásával kezdjük.

Azért, mert a cselekvő slemzés kiindulópontja a darab részekre bontása, a "szellemi földerítés".

"... Az értelem - Írja Sztanyiszlavszkij -, akárcsak a felderitők, felkutat minden területet, minden irányt, a szerep és a darab minden összetevőjét; olyan, akár az

előőrs (kiemelés tőlem M. K.), uj utakat készit elő

2/az érzelem további kutatásaihoz." '

Sztanyiszlavszkij arról ir, hogy "amikor először találkozunk a költő müvével, benyomásaink mintegy különálló foltokként, momentumokként léteznek, amelyek gyakran igen élénkek, elmoshatatlanok és alaptónust adnak az egész további alkotómunkához." (Kiemelés tőlem M. K.) De csak akkor, ha "az egész szerepen végigvisszük a ,testi élet* vonalát és ennek eredményeként meg^rezzük önmagunkban a ,lelki életet’, s ebben az esetben a szétszórt érzékelések helyükre kerülnek és uj, reális jelentőséget nyernek...""*/

^A színészi szerepalkotás, 334. p.

A színészi szerepalkotás, 337. p.

•^Sztanyiszlavszkij: A színdarab és a szerep életének

reális érzékelése. Iszkussztvo, 1952. 45-46. p.- 43 -