Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)
A színészi szó
nem szabad száműzni Szibériába",, akkor ez kegyelmet jelent; ha a harmadik szó után: "Megbocsátani nem szabad - száműzni Szibériába", akkor száműzetés az Ítélet. Sztanyiszlavszkij gyakorlatképpen azt ajánlotta, hogy az éppen olvasott könyvben jelöljük meg a beszédszólamokat.- Idegződjék ez be a fülükbe,szemükbe és kezükbe - mondta. - A beszédszólam szerinti olvasásban még egy igen fontos gyakorlati haszon rejlik: segiti az átélés folyamatát. A beszédszólam szerinti felosztás feltétlenül szükséges a mondat tartalmának mélyebb elemzéséhez: arra késztet, hogy alaposabban figyeljünk és állandóan a színpadon elmondott szavak lényegére összpontosítsunk; beszédünket pedig formájában jó felépítésűvé és érthetővé teszi. Hogyan tanuljuk meg mindezt? Ehhez tudni kell a nyelvtant,amely meghatározza a szavak hangvéltásainak törvényét, a mondatbeli szókapcsolatok törvényét és ezáltal formássá, átgondolttá teszi a beszédet. Ha a színész a mondat helyes nyelvtani felépítését veszi alapul, akkor megvilágítja önmaga előtt a legfőbb gondolatot és minden mondatot beszédszólamokra oszt fel. A szünetekről szólva Sztanyiszlavszkij megállapítja, hogy három formájuk van: a logikai, a lélektani és a lélegzetvételi szünet. A lélegzetvételi szünet a lehető legrövidebb megállás, amelyre ahhoz van szükségünk, hogy lélegzetet vegyünk. A lélegzetvételi szünet gyakran még csak megállást sem jelént,egyszerűen az ének és a beszéd ütemének visszatartását a hangbeli vonal megszakítása nélkül. Sztanyiszlavszkij a beszédben, különösen pedig a gyors beszédben szerette használni a lélegzetvóteli szünetet egyes szavak kiemelésére. A logikai szünet segítségünkre van abban, hogy világosabbá tegyük a szöveg gondolatát; a lélektani szünet életet ad ennek a gondolatnak, a mondatnak, arra törekszik, hogy- 107 -
