Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

amióta megjelentek a szegények és a gazdagok, a rabszolgák és uraik, a kizsákmányoltak és a kizsákmányolók." /Question économique dea Prlncioatues Danubiennes./

A darabban Bálcescu ugyanilyen dialektikus szellemben fejtegeti a forradalom bukásának okait is, éppúgy, ahogyan önkritikusan fölülvizsgálja saját cselekedeteit, illetve passzivitását. Mindez azt bizonyltja, hogy Bálcescu később megérti a vezetők szerepét a forradalomban: "Hogy a forradalom nem sikerült, ennek az az oka, hogy nem voltak még meg az objektiv feltételei,,, /annak néha szerencsés esetek, amikor a siker megelőzi a feltételeket,,, A mi forradalmunk például akkor győzhetett volna, ha én és barátaim nem vagyunk olyan szerények, ha követeljük a felelős pozíciókat, ha nem félünk attól, hogy túlzottan törekvőknek látszunk... így kevesebb hibát követtünk volna el..."

S itt világlik ki Bálcescunak, mint a forradalom teoretikusának, a forradalom kibontakozásáról szóló elmélet egyik magyarázójának jelentősége, s kitűnik az is, hogy Bálcescu milyen mértékben befolyásolta az adott forradalom kibontakozását, Caunii Petrescu hősének fontos szerepet tulajdonit a társadalmi fejlődés menetének befolyásolásában. Nem téveszti azonban egy pillanatra sem szem elől a dráma és az alakok felépítésénél, hogy a társadalom fejlődésének meghatározó tényezője a termelési viszonyok állapota,amely elsőrendűen befolyásolja a személyiség hatásának mértékét és milyenségét.

Camil Petrescu hőse az a gondolkodó és forradalmár,aki direkt módon befolyásolta az 1848-as forradalmat és a romám társadalom további fejlődését.

Camil Petrescunak sikerült életrekeltenie drámájában ennek az emberi embernek történelmi jelentőségét. Drámája a mai nemzedék számára a forradalmár Bálcescu ragyogó alakját állitja példaképül.