Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)
A rendezés néhány kérdéséhez
iiport-etilusban Írnak, újságíró nyelvet használnak./Mariana Firvuleecu. A Storin./ Vasile Ioslf néha az argó naturalizmusához folyamodik. A drámairó, aki a nyelv nyerseségével akarja fölhangolni a nézőt - hatásvadászó. A sietséggel magyarázható, hogy ugyanaz a drámairó, Paul Everac. két különböző színdarabban különböző színvonalon ir, a Kapu érzelemteli és kifejező nyelvezete után az Elkésett robbanásban stílusa szegényessé és Jellegtelenné válik. Bizonyos, hogy a nyelvezet szoros kapcsolatban van a visszatükrözött valósággal. A nyelvnek minden alkalommal más a jellege a témától függően.De a nyelvnek minden körülmények között meg kell őriznie kifejező erejét és jellemeket kell érzékeltetnie. Nem minden szereplő beszél egyformán. A nyelvi jellemzés akkor megfelelő, ha meg tudja világítani az ember benső tartalmát, vissza tudja adni a hős erkölcsi arculatát. A ezenvedély nyelven keresztül való jellemzésének irodalmi, költői módon kell történnie, mert a költői nyelvezet hozzájárul a hős emberi, lelki tartalmának jellemzéséhez. A KIápolbárokban Percsihin.a madárkereekedő a kispolgári gondolkodásmóddal szakitó ember jelképe, aki ettől a kispolgári gondolkodásmódtól eljutott a munkával, a természetszeretettel tele világba,igy a költői nyelv használata az ő esetében teljesen indokolt.Létezik a drámai költészetben olyan nyelv, olyan dialógus, amelyről Bjelinezkij azt mondotta, hogy az a legmagasabb lépcsőfoka a költészet fejlődésének - a művészet koronája. A drámának egy sereg eszköz áll rendelkezésére a specifikus drámai jellemzéshez. A személyek jellemzése szempontjából a rendező számára igen fontosak azok az utasítások ás közbe szúrások, amelyek másodlagos elemekként jelennek meg a darabban.Ezek emelik a darab irodalmi értékét, és ugyanakkor rendkivül hasznosak a dráma színpadi megvalósítása szempontjából. 56 -
