Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

lenül kapcsolódik a jelenkori és klasszikus irodalom ábrá­zolására megtalált legkifejezőbb formákhoz.Különösen örven­detes, hogy rendezőmüvészetünk a kifejezési eszközök egy­szerűsödése és változatossága irányában halad, és ez ragyo­góan mutatja a szocialista művészet eszméinek győzelmét. Színházaink képe határozottan megváltozott. A közönség elevenebb, eredetibb előadásokat lát, amelyekben érezni a rendező művészi személyiségét. A Fürdő /Teatrul Muncito­­reso/, az Optimista tragédia /craiovai Nemzeti Színház/, a Kurázsi mama /iasii Nemzeti Színház/ a Kerge birka /Satu- Mare/, Az utolsó óra /Tirgu-Mures/, A Kreml toronyórája. /Bacáu/ A Bogdan parasztjai /Munkás C. F, R./, rendezőink alkotóerejét bizonyítják, azt a képességüket, hogy meg tud­ják teremteni a jelenkori közönség szociális igényeinek megfelelő színházat, ki tudják elégíteni a szép iránti vá­gyukat. Annál inkább követelnünk kell a lankadatlan harcot azok ellen, akik a mindenáron való ujitáa ürügyén különckö­désbe tévednek, valamint a naturalizmus megnyilvánulásai ellen, a müvészietlen és unalmas színház ellen, mert mind­ez anakronizmus korunkban és színházi életűnkben. Megjelent: Teatrul, 1938. 10-11.sz.- 30 -

Next

/
Thumbnails
Contents