Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

Megjegyzések a színészi etikáról és fegyelemről

matlan éjszakát, amelyet egy egyetemi hallgató, egy főiskolás lány vagy másvalaki a hideg utcán fagyoskodott át, csak hogy jegyhez jusson.

Mivel lehet megfizetni a közönség minden egyes tagjának elvesztett estéjét, különösen olyan esetekben, amikor ezek az emberek munkájukról és az azzal járó keresetről mondtak le, csakhogy színházba mehessenek.

Mivel lehet visszafizetni az utazásra és a közlekedési eszközökre, a különleges ruházatra kiadott pénzt, hiszen sok embernek a szinházbamenetel mindezt jelenti?

Amikor egyik darab helyett egy másikat adnak, ez majdnem ugyanolyan, mintha teljesen elmaradna az előadás. Nem mindegy-e a nézőnek, aki az általa kiválasztott darabot szerette volna látni, nem pedig másikat, hogy elmarad-e az előadás vagy nem? Mindenképpen elveszti estéjét és az utazásra költött pénzét.

A későn kezdődő előadás gyakran arra kényszeríti az olyan nézőt, akinek meghatározott időben kell elérnie vonat ját, vagy meghatározott időben van dolga, hogy mondjon le az utolsó felvonásról és az előadás vége előtt hagyja ott a színházat. Ez aligha kellemes: nem látni a végeredményt, amely felé a költő és a színészek törekedtek alkotásuk során. Emellett a néző még csak vissza sem kaphatja a színháztól a nem látott felvonásért járó pénzt, mert nincs rá mód és lehetőség, hogy a színházban ilyen szokást vezessenek be, amellyel esetleg vissza is lehetne élni. Becstelenség az ilyen magatartás a közönséggel szemben.

Ezenkívül minden társadalmi etika tiszteletet követel az emberek és a társadalom iránt, s minden olyan tett,amely megsérti a szinházhak a társadalommal szemben vállalt kötelezettségeit, tiszteletlenség a társadalommal szemben.

Az ilyen félreértések árnyékot vetnek az egész színházra. Elég néhány ilyen eset, hogy végleg megingassa a társadalom bizalmát a színház iránt, ezzel anyagilag tönk—- 56 -