Moussinac, Léon: Kézikönyv a rendezésről - Korszerű színház 32. (Budapest, 1962)

Második rész: A rendezés gyakorlatáról

Második fejezet I. A DARAB FELOLVASÁSA

A darab felolvasása a színészekkel való munka kezdetét jelenti.

A felolvasást közvetlenül megelőzi a bizonyos fokig hivatalos szereposztás. Ez valójában, legalábbis a főszerepeket illetően, gyakorlatilag /és mindig a szerzővel egyetértésben/ már előbb megtörtént. Ha nem állandó társulatról van szó, a jelentős színészeket legtöbbször akkor szerződtetik, miután azok már megismerkedtek a darabbal. Az ilyen szereposztás nem szükségképp végleges. A munka során felülvizsgálhatják és módosíthatják; igy megeshet, hogy a rendező megcseréli két szinész szerepét, sőt más szereplőt állit be. De mondanunk sem kell, hogy az ilyen módosítások, ha túl későn következnek be, ártanak az előadás egészének.

A felolvasáson részt vesznek azok a színészek is,akik szükség esetén átveszik a főszerepeket, továbbá valamennyi munkatárs: segédrendező, játékszervező,^ díszlettervező, zeneszerző, jelmeztervező stb.

A játékszervezés /"régie"/ magyar szakkifejezéssel eddig jelöletlen szinházi munkaterület, amely egy színházon belül a szervezési munkákat fogja össze, de művészeti feladatokat is ellát. A "régie"-vei megbízott személy, a "régisseur" szintén olyan munkakörrel rendelkezik, amely a mi színházainkban több személy között oszlik meg: elsősorban ügyelő, de játékmesteri, segédrendezői, sőt dramaturgi funkciót lát el egyszemélyben; ő a rendező teljhatalmú helyettese is. A fordításban megközelítő értelmezéssel játékszervezőnek nevezzük. - /A szerk./- 128 -