Moussinac, Léon: Kézikönyv a rendezésről - Korszerű színház 32. (Budapest, 1962)

Második rész: A rendezés gyakorlatáról

E*ért a legjobb megoldás, hogy, valahányszor lehetséges, a színház mellett és egyenesen annak speciális adottságait szem előtt tartva létrehozzuk azt a szinmüvészeti tanulmányi központot, amelynek segítségével az oktatást irányitó ren­dező mindig kiegészítheti társulatát. Csak ez biztosítja a megújhodás, az igazi, folyamatos élet lehetőségét. Ami az állandó társulat alkotóelemeinek összegyűjté­sét illeti, nem szabad elhanyagolni, a típusok és a tempe­ramentumok mellett, a hangok fontosságát sem. Pierre Abra­ham logikusan jutott el odáig, hogy müvében ezt a kérdést is megvizsgálja. Először hangsúlyozza, hogy ha a színésze­ket szerepkörök szerint osztjuk fel, ezzel az előzetes mun­kával megkönnyitjük az eljövendő szereposztásokat és kor­látozzuk a tévedés kockázatát; megjegyzi, hogy az eszményi mai társulatban a szerepkörök összessége,"akárcsak a görög maszkok, akárcsak az olasz komédia színészeinek összessége, mindenekelőtt a morfológiai tipusok palettája"*^; majd hoz­záteszi: "A felelősségének tudatában lévő igazgató az alka­tok palettájához a hangok klaviatúráját is társítja.A hang­­magasság alapján történő szereposztás nem kevésbé fontos, mint az, amely a testalkatok jellegét követi. A néző éppúgy nem viselne el basszushangu, mint falzetton megszólaló fia­tal hőst. A színházban éppúgy van morfológiája a hangnak is, mint a testalkatnak.,,xx/ / "Az a társulat, amely megfelelő számban és arányban foglalna magába konvex és konkáv típusokat a maguk kom­binációival együtt, plasztikai szempontból különleges arcfestés nélkül el tudná játszani a repertoár leg­nagyobb részét, hogy ne mondjuk, az egész repertoárt." /Pierre Abraham, i.m, 116. o./ V.ö. J.-L. Barraults Phaedra /Éditions du Seuil, Pá­rizs, 1946. J4-. o./ A Phaedra kapcsán J.-L. Barrault, az alakokról szóló kommentárjában, nagyon pontosan jegyzi meg: "Tudjuk, hogy a deklamációnak félúton kell lennie a próza és az ének között. Ha a Phaedra dalmű lenne, az énekesek szerepét a következőképpen elehet­­ne kiosztani /mellékeljük a szóbanforgó alakok szinhá­zi szerepkörét is/s 122

Next

/
Thumbnails
Contents