Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)
III. Szemközt a művekkel
lekménye általában a következő ritmust követi:egy előkészítő szakasz - lassú, súlyos és szorongással teli. Majd hirtelen kipattan a tulajdonképpeni cselekmény szikrája rövid, gyors és kevés számú replikában. Ezután egy harmadik szakasz, amely ismét lassú, súlyos és szorongással teli, követi a cselekmény e villámszerű szakaszát; majd ehhez ismét egy uj lassú,súlyos és szorongással teli előkészítő szakasz kapcsolódik. A mi korunkban egy ilyenfajta ritmus látszólag nem egyezik a mi életritmusunkkal. Mintha egy ősi, elavult korból származna. Nos, mi éppen ellenkezőleg úgy hisszük, hogy ez a sajátos ritmus bizonyos fontos tanulságot kínál. A cselekménynek ez a háromszakaszos felosztása: 1. előkészítés, 2. a tulajdonképpeni cselekvés, 3* következmények - pontosan megfelel mindazon cselekvések ritmusának, amelyekkel az életben találkozunk. Tudjuk, hogy a színház az élet művészete, azaz a színház lényegében a cselekvés ábrázolása. A legtisztább cselekvés a szerelmi aktus, úgy értem, a megtermékenyítés aktusa. Tagoljuk szét a szerelem különböző fázisait: Első fázis: a vágy lassú, nehéz, szorongó fázisa. Ezt követi a második fázis: a mag szikrájának gyors, rövid, villámszerű kitörése, amelyet aztán követ a harmadik fázis: a terhesség lassú, súlyos és gazdag következménye, egészen a szülésig. Igen; áz életben minden ebben a hármas ütemben történik: 1. Igen lassú előkészítés. 2. A tulajdonképpeni kitörő és közvetlen cselekvés. 3. Lassú és gazdag következmény. Példa rá a vihar: A levegő egész nap nehéz, fojtó, elektromossággal telitett. A levegőnek ózonillata van, a felhők lassan gyülekeznek. az ég beborul, a természetnek mintha ólomsulya lenne. Az ember Ingerlékeny, idegei pattanásig feszülnek, feje nehéz, a várakozás végtelennek tűnik. Ez az első szakasz, a semleges időszak.- 80 -