Vallentin, Maxim: A rögtönzéstől a színdarabig - Korszerű színház 30. (Budapest, 1961)

Etűdök, életfogytiglan

"Cervantes-munkánk előtt úgy látszott, hogy elérkeztünk az etűdök lehetőségének határához. Sokan közülünk azt hitték, hogy az etűd csak mankó volt a darabhoz vezető utón, most már elértül: ezt a célt, eldobhatjuk a mankót és szabadon járhatunk.

De amikor megkezdődött a színpadra vitel, amikor hozzáfogtunk a próbákhoz, sőt már előbb, a szerepéletrajzok kidolgozásakor és az egyes szerepek egymásközti kapcsolatainak megkeresésekor, részben csalódottan kellett megállapítanunk, hogy ismét etűdökre lett szükségünk* A kezdeti csalódásból azonban csakhamar meglepetés lett; azt hittük, hogy az etűdökben már semmi újat, semmi továbbítható és bennünket továbbvezető erőt nem lelhetünk, és ime, most az etűdök állandóan uj funkciókat töltöttek be munkánkban. Segítettek bennünket a szerepek megformálásában, a darab lényegének gazdagításához vezettek és mindenütt, ahol nem tudtunk továbbjutni, készséges segítőkként ajánlkoztak. Stüdmunkánk még a próbák és a darabhoz szükségessé vált etűdök mellett is tovább folyt. A Cervantes-darabou végzett színészi munkának minden előrelépése megtermékenyítette etüdjátékunkat. Azokat a színészi, dramaturgiai és tartalmi ismereteket, amelyeket A csodaszinpaddal kapcsolatos munka folyamán és a munka révén szereztünk, átvittük önállóan kitalált jeleneteinkre és ennek kapcsán felismertük, hogy etűdjeink egyáltalán nem szegényesek, primitívek vagy merevek, hanem ellenkezőleg, oly sokrétűek és fejlődésképesek, mint maga az élet. Sohasem maradnak el a művészi fejlődés mögött.Érettségi fokuk mindenkor azonos a színészével, mert a művész, a színész legközvetlenebb megnyilvánulásai.

így az etüdjáték, a darabbal kapcsolatos munkánk mellett, szükségességgé vált számunkra. Minél jobban kiszélesedett és megnőtt eközben az etűd formája, annál több tartalmat adhattunk bele, annál mélyebb jelentősége volt és van szakmai kiképzésünkön felül emberi fejlődésünk tekintetében is. Az etűdök lassanként elég érettekké és teher114 -