Sz. Szántó Judit szerk.: Realizmus a színházban (Korszerű színház 90., Budapest, 1966)

Hozzászólások

Az uj darabban,amelyen dolgozom, remélem, a magam módján megközelítem a valóságot. Ez a mü meghatározott időszakban játszódik (1919-20), meghatározott országban (Bajorország), meghatározott politikai és szociológiai körülmények között (a háború után). Ami a témát illeti, az magában is egyfajta részletes vita a valósággal: Ernst Toller és a "Tanácsok Szocialista Köztársasága" utópiájának bukása. Peter Hacks drámaíró - NDK 2 A realizmus érvényesül minden olyan témán, amely elég jelentős hozzá, hogy ne süllyedjen el a naturalizmusba és elég igaz hozzá, hogy ne oldódjék fel az idealizmusban. A realizmusról beszélni annyi, mint Shakes peare-ről beszélni. A XDC. század második felében nem igen találtam olyan realizmust, amely a magamfajta szinházi embert kielégítené. 3 Magam és kollégáim számára a probléma az, hogy az igazságon tul a kifejező igazságig, a tudományos igazságon tul a művészi igazságig jussunk. A realizmus ellensége nem a képzelet,hanem a mindennapi élet, a maga elvonja valóságtól és annak komplex és tárgyilagos eseményeitől eltávolodott nyelvezetével, a mindennapi élet, amely

1

, többé-kevésbé elszakadt mindattól, ami a kor lényege. Wolfgang Heinz rendező - NDK Realizmuson mi nem egy történelmileg determinált formát értünk - például a XIX. századét -, sem pedig egy pontosan körUlirt színházművészeti stílust. Ezen a fogalmon a megismerés megközelítésére és a világ ábrázolására szolgáló módszert értünk. Mint marxisták, mi a szocialista realizmushoz csatlakozunk, amely nem specifikus formája a realizmusnak, hanem minden bizonnyal a legfejlettebb