Sz. Szántó Judit szerk.: Realizmus a színházban (Korszerű színház 90., Budapest, 1966)

Bevezető

A Théâtre dans le monde, az ITI központi lapjának 1965. évi első és második száma öt terjedelmes tanulmány és számos hozzászólás keretében a jelenkori szinpadi realizmus problémájával foglalkozik. A felkért cikkirőkés hozzászólók főként arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy korunk drámairodalmában és a szinházi gyakorlatban melyek azok a vonások, amelyekegy korszerű realizmus kialakulását sejtetikjés kevés kivételtől eltekintve nem törekszenek arra, hogy kategorikusan körülhatárolják a szinpadi realizmus mibenlétét. Annál is inkább ezt teszik, mert szinte valamenynyienugy érzik, hogy olyan kérdéskomplexumot tárgyalnak, amely szüntelen változásban és fejlődésben lévén, a pontos definiciőt nem teszi lehetővel De erre talán nincs is szükség. A cél világos, amennyiben a realizmus egyfajta elkötelezettséget jelent az alkotó és interpretáló művész részéről egyaránt, korunk legfontosabb politikai és társadalmi problémáinak szépités nélküli, a jelenségeklényegére rámutató visszatükrözését illetően. Ami ennek megvalősitását, vagyis formai megjelenését jelenti, a vélemények rendkivüli eltérőek, s a lehető legszélesebb skálán mozogva lényegében arra a következtetésre jutnak, hogy a produktumot az eredmény oldaláról kell nézni. Vagyis, ha az alkotás végeredményében megfelel a fentebb vázolt alapkövetelményeknek, akkor mintegy a formát is "igazoltnak" tekinthetjük. Ez azonban természetesen csak nagyon is tág értelmű séma, amelybe tetszés szerint sok mindenféle fajta szinpadi mű és rendezői munka beleférhet és a szubjektiv véleményeknek igen tág teret nyújt. Mint a cikksorozatból is látható, egymástól igen távoleső koncepciók, egymásnak erősen ellentmondó és sokszor nagyonis vitatható vélemények kapcsolódnak össze egy közös szándékban: korunk legértékesebb szinpadi munkáit a realizmus cimszava alatt egyesiteni. Miután valamennyi Írásban (még a vitathatókban is) ezt az alapjában véve helyes szándékot éreztük megnyilvánulni - a cikksorozatot teljes terjedelmében (egy-két egészen lényegtelen kisebb hozzászólástól eltekintve) közreadjuk. Máskülönben is ugy érezzük, hogy a cikksorozat jelentősége elsősorban iiem a különböző helyes vagy helytelen teóriákban, hanem az egyes irások tájékoztató jellegű anyagában nyilvánul meg. Érdekes, szines, sokoldalú képetkapunk korunk drámairodalmáról, szinpadi törekvéseiről és főként megtudjuk, hogy a színházművészet jeles képviselői a világ legkülönbözőbb tá-