Gaillard, Ottofritz: A dráma alaptörvényeiről - Korszerű színház 28. (Budapest, 1961)
A katharzis
fűződött ehhez, amellyel kapcsolatban hadd utaljunk Lessing Hamburgi Dramaturgiájára» Lessing arra a végkövetkeztetésre jut, hogy Arisztotelész sosem állította, hogy minden tragédiának mindhárom elemet /peripeteia, felismerés, szenvedés/ egyesítenie kell magában. Beéri azzal, hogy vannak mesék, amelyek mindhárommal rendelkezhetnek. Összefoglalásul tehát, a drámának Arisztotelész által meghatározott elemei Így jelennek meg: a mese és a jellemek a főalkatrészek, A mese a perlpeteián, a felismeréseken és megrázd eseményeken át bontakozik ki. A cselekmény felépítésében két nagy szakaszt találunk: a konfliktus bonyolítását és megoldását. A konfliktus bonyolításához tartozik az előtörténet ismertetése is, az úgynevezett expozíció. A szerkezet tetőpontja a peripeteia. A KATHARZIS E művészeti eszközök segítségével ábrázoljuk az életet és ez olyan költőt kíván, aki ismeri az életet, aki tudja, hogy az élet törvényei rá nézve kötelezőek és aki sajátmaga erős emberi érzelemmel telitett. Más kérdés, hogy a saját szenvedélyeit slkerUl-e összeegyeztetnie az élet törvényeivel vagy sem. /Kleist./ Tehát a jóra való törekvés, valamint az igazság és az élet szenvedélyes szeretető feltétele a drámalrásnak. A gonoszra való törekvésből nem szUlethetik nagy műalkotás, és mindenekelőtt nem szUlethetik drámai műalkotás. Mert a drámaiság félelmet és szánalmat kelt és mindkét érzés felemelően hat. A drámaiság az igazságérzetnek, az erkölcsösség megismerésére való hajlamnak a megnyilvánulása. Ha az ember összetörik is, az organikus élet törvénye diadalmasan érvényesül. A színház képes rá, hogy mély pszichológiai hatásán keresztül az embereket megindítsa,és tartósan befolyásolja.- 61 -i
