Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

Bennünket, rendőröket azonban hibák is fenyegetnek ilyen esetekben. /Ani azt illeti, én sen kerültem el ezeket a Sznvorov tábornok*^ cinü darabban./ A szinház a hadvezér és a katona közötti "szoros barátságot" gyakran fölösleges mértékben egyszerűnek és demokratikusnak, következésképpen történelmileg helytelenül fogja fel.Ebben a kérdésben gyakran akaratlanul is elferdítjük az osztálytársadéi ónban meglévő kapcsolatok természetét. A hadvezérnek és a katonának ez a szoros barátsága nem szünteti meg a feudális földesur és a jobbágy viszonyaiban meglévő ellentmondásokat. Nem szabad megfeledkeznünk az osztálykapcsolatoknak erről az alapjáról, sőt ellenkezőleg ahol osak lehetséges, fel kall ezt tárnunk a katona és a hadvezér közös célja, a haza védelme bemutatása mellett.

Ezért kell a színészeknek a ml nagy hadvezéreink egyszerűségét és jóságát úgy kutatniuk, hogy közben ne szakadjanak al az emberi jellem osztálytermészetétől. Ez a sajátságos "úri jóság" és az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló egyszerűség soha nem törölt# el a feudális ur és a muzsik közötti osztályhatárokat.

A mi szovjet embereink szemében, akik egyszer s mindenkorra végeztek a kapitalizmussal és a kizsákmányolással, egyformán idegen a katonai vesetővel szemben tanúsított rabszolga-alázat és a néptömegek vezetői részéről a nép iránt megnyilvánuló felsőbbséges úri leereszkedés.

lis az emberi önérzetnek, szabadságnak és függetlenségnek ez az uj érzése gyakran megzavarja abban a mi fiatal szovjet színészeinket, hogy teljesen aegérezzák a feudális társadalomban fennállt kölcsönös viszonyok természetét,amikor történelmi és klasszikus színdarabokat mutatunk be.

Amikor történelmi színdarabot készítünk elő, a rendezőnek feltétlenül meg kell találnia a mai néző szivéhez ve-Bahtyerjov és Razumovszkij színdarabja.- 66 -