Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

A mezei szállás felett az éjszaka csendjében ünnepé­lyesen úsznak a Kreml toronyórájának hangjai.... A drága fővárosra emlékeztető momentummal zárul a kép. A tények, amelyek az adott képben szerepelnek, komoly értékelés alapján a kolhoz egy napjának egész sereg "esemé­nyévé" válnak. íme a tények: a cséplőgép leállása; a munkanap befejezése; Saltunov kolhozelnök megérkezése; a betakarítás első napja eredmé­nyeinek összegezése; a kombájnos rossz munkája és végül a területi központból jövő távirat arról, hogy Pása Szumszka­­ja brigádjának tapasztalatait át kell adni más kolhozoknak is. A szűkén mért szerzői szövegből, egyes szavakból és megjegyzésekből kiindulva a népi tömegjelenet résztvevői kialakították önéletrajzukat, meghatározták egymáshoz való viszonyukat, és a fokozatosan fejlődő események alapján az egész képet helyzetgyakorlatok sorozataként játszották el. Ezekután gondosan elemeztek minden eljátszott hely­zetgyakorlatot. Kiderült, hogy a színészek figyelmen kívül hagytak egyes kisebb tényeket. A kolhozisták közötti egyes viszonyok, például a kolhozelnökhöz való viszony pontatlan maradt, vagyis nem volt világos. Azohkivül a színészek meg­értették, hogy helyzetgyakorlatokat eléggé nehéz olyankor létrehozni, amikor az emberek nem ismerik pontosan a csép­lőgép mellett folyó munka minden folyamatát. Felmerült annak szükségszerűsége,hogy pontosan megha­tározzuk minden résztvevő technikai munkájának jellegét,a színészek "testi közérzetét", amely megfelel adott esetben és adott feltételek között a kolhozisták fizikai közérze­tének. Ennek a képnek atmoszféráját és hiteles pszichofizi­kai közérzetét nem találtuk meg azonnal. A rendező és a szereplők képzelőereje eleinte kitaposott utakon járt. A- 62 -

Next

/
Thumbnails
Contents