Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

A mezei szállás felett az éjszaka csendjében ünnepélyesen úsznak a Kreml toronyórájának hangjai....

A drága fővárosra emlékeztető momentummal zárul a

kép.

A tények, amelyek az adott képben szerepelnek, komoly értékelés alapján a kolhoz egy napjának egész sereg "eseményévé" válnak.

íme a tények:

a cséplőgép leállása; a munkanap befejezése; Saltunov kolhozelnök megérkezése; a betakarítás első napja eredményeinek összegezése; a kombájnos rossz munkája és végül a területi központból jövő távirat arról, hogy Pása Szumszkaja brigádjának tapasztalatait át kell adni más kolhozoknak is.

A szűkén mért szerzői szövegből, egyes szavakból és megjegyzésekből kiindulva a népi tömegjelenet résztvevői kialakították önéletrajzukat, meghatározták egymáshoz való viszonyukat, és a fokozatosan fejlődő események alapján az egész képet helyzetgyakorlatok sorozataként játszották el.

Ezekután gondosan elemeztek minden eljátszott helyzetgyakorlatot. Kiderült, hogy a színészek figyelmen kívül hagytak egyes kisebb tényeket. A kolhozisták közötti egyes viszonyok, például a kolhozelnökhöz való viszony pontatlan maradt, vagyis nem volt világos. Azohkivül a színészek megértették, hogy helyzetgyakorlatokat eléggé nehéz olyankor létrehozni, amikor az emberek nem ismerik pontosan a cséplőgép mellett folyó munka minden folyamatát.

Felmerült annak szükségszerűsége,hogy pontosan meghatározzuk minden résztvevő technikai munkájának jellegét,a színészek "testi közérzetét", amely megfelel adott esetben és adott feltételek között a kolhozisták fizikai közérzetének.

Ennek a képnek atmoszféráját és hiteles pszichofizikai közérzetét nem találtuk meg azonnal. A rendező és a szereplők képzelőereje eleinte kitaposott utakon járt. A- 62 -