Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

szedte, minden oszlop, minden kő mögül tüzeltek a szovjet katonák. Az ápolók és a harcosok elvitték a súlyosan sebesült bajtársakat.

Szevasztopol védőinek - az adott népi tömegjelenet résztvevőinek - minden cselekedete arra irányult,hogy vlszszavonulva az ellenség nyomása alatt, minél több banditát semmisítsenek meg azok közül, akik betörtek a drága városba, hogy megnehezítsék az ellenség minden Szevasztopol felé vezető lépését, hogy elszállítsák a súlyosan sebesült bajtársakat, nehogy azok az ellenség kezébe kerüljenek és hogy levegyék a Grófok-réve homlokzatéról a zászlót és azt magukkal vihessék.

A harcnak ez a szigorú hősiessége eggyé vált azzal a küzdelemmel, amelyet az egész szovjet ország vívott a szabadságért és a függetlenségért.

A szovjet emberek nagy szívfájdalommal hátráltak, távoztak a nézőtér felé és eltűntek a sötétben.

Elment az utolsó szovjet harcos is. A színpad üres és valamiféle, s háborúban oly ritka pillanatnyi csend uralkodik el. S ebből a csendből születik a kürtökön felharsanó, egyhangú és primitiv fasiszta induló.

Az oszlopok között a legalsó lépcsőről feltűntek a horogkeresztes sapkákba bujtatott első fejek - nyolc-tizenkét-tizenhat fejvadász, állig felfegyverkezve. Bemutattuk a fasiszta lélektan és katonai nagyság-rögeszme minden árnyalatát a csöndes őrültségtől a dühöngőig.

Mér meg lehet különböztetni az egyes alakokat.

Itt egy derékig meztelen, sisakos, kövér katona, nyakában géppisztollyal; ott egy elálló fülü "fajtiszta" árja, hórihorgas termetét horogkeresztes tisztisapka koronázza, köpenye rongyokban lóg róla, orrán hatalmas villogó szemüveg; amott a középen sovány szakaszvezető, arca sápadt, félőrült tekintettel, kezében előkészített gránát, arca verejtékes, homlokára odatapad a haja - ez egy SS-katona, ő vezeti ezt a szedett-vedett fölfegyverzett katonaságot és- 56 -