Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

lekmények egységében, vagy épp fordítva, a tömeg a színpadon anarchikusnak, kaotikusnak mutatkozott, olyannak, amelyet megfosztottak egységes társadalmi és osztálytörekvéseitől. Â színház mindkét esetben vétett az élet igazsága ellen, elszakadt a színpadi művészet reális alapjaitól.

Az első olyan előadások, amelyekben a népi tömegjelenet uj és világos színpadi megformálást kapott, Ivanov Páncélvonata volt a Művész Színházban, Szejfullina Vlrlnyojája a Vahtangov Színházban és Furmanov Lázadása az MGSZPSii Színházban.^

A Páncélvonat és a Vlrlnye.ia előadásaiban a népi tömegjeleneteknek uj vonásai voltak: a forradalmi tömegek egysége és egyben az emberi jellemek sokfélesége jelentkezett a népi tömegjelenetek megoldásában.

Ugyancsak ilyen központi alak volt a szovjet nép Pagogyin első darabjaiban: Dal a fejszéről. Ütem. Bál után és végül Ezüstszakadék - az utóbbi színdarab távolkeleti határőreinkről szólt, s főszereplője a határőr-egység harci kollektívája. így volt Bill-Belooerkovszkij Orkánjában és Trenyov Ljubov Járovaja cimü darabjában.

És napjainkban is, amikor például Vlnnylkov Széles mező cimü darabját rendezzük, az előadás eszmei művészi sikerét meghatározó jelenetek megint csak a mezei szállás jelenetei, ahol a munka alkotó tevékenységgé vált. Ezekben a jelenetekben jut kifejezésre a kolhoz közösségének lelke. És meg kell mondanunk, hogy a szovjet embert nem tudjuk mélyen feltárni a színpadon, ha nem mutatjuk be kölcsönös kapcsolatát munka-közösségével. Ez a legmegfelelőbb módja, hogy bemutassuk a közösségi érzést, mint a szovjet ember lélektanának uj vonását. Korunkban törvényszerű és természetes a nagy tömegek összegyülekezése: nagygyűlések, termelési tanácskozások, pártgyülések, mig az ilyen tömeges

A Szakszervezetek Moszkvai Városi Tanácsának Színháza, jelenleg a Moszszovjet Szinház.- 34 -