Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

Saját darabjaimhoz

Washington és Thomas Jefferson vezette 13 szövetséges gyarmatnak Anglia, a zsarnoki anyaország ellen, óriási összegért megvásárolta Voltaire életművét, Elszászban papirmalmokat és nyomdákat létesített és aztán hatvan kötetet adott ki, amin egész vagyonát elvesztette, de hamisitatlan párizsi "csőrrel" megállapította: "Károm egy millióra rúg, de milliók élvezik hasznát." Mi a leglényegesebb vonása ennek az Írónak, ebben az időszakaszban?

Élt és alkotott. Élete és költészete eggyéforrott. A kora ereiben folyó vér közvetlenül áramlott át az 5 életébe és onnan müveibe jutott: spanyolországi ügyeiből született meg a Sevillai borbély és a Figaro, párizsi ügyeiből pedig a hires Emlékiratok és a Pamfletok, amelyek akkor, a felvilágosodás korszakában nem játszottak csekélyebb forradalmasító szerepet Rousseau Vallomásainál és Voltaire tankölteményeinél, továbbá egy értekezés a vallási türelemről.Goethe azt mondta egyszer Eckermannak Beaumarchais-ról: "Veszett egy fickó volt és okvetlen olvassa el emlékiratait: exyike a legsajátosabb,legtehetségesebb és legmerészebb alkotásoknak," Beaumarchais apja, a Kacsa utcai órás, ezt a széljegyzetet irta durva kézírásával fia Spanyolországi utitöredék cimü müvének kéziratára: "Igen gyenge irodalmi kísérlet olyasvalakinek a tollából, aki tizenhárom éves fejjel otthagyta az iskolát." Goethe nyilvánvalóan más nézeten volt, mikor e töredék elolvasása után nyolc nap alatt megírta a Clavlgot.

Egy bizonyos: a felvilágosodás, a polgári emancipáció Franciaországa a kellő időben találta meg a maga megfelelő Íróit: Voltaire - Rousseau - Beaumarchais.Ők voltak Párizs, Franciaország, az uj emberiség hangja, az uj emberiségé, amely zászlajára a Társadalmi Szerződés mottóját irta: Szabadság, egyenlőség, testvériség! És Beaumarchais, az iró nem az utolsó helyen haladt ebben az élcsapatban. Rá is vonatkozik a strófa a Nyugat-Keleti Divánból:- 91 -