Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

Saját darabjaimhoz

Gerhart Hauptmann a Florian Geyerben a dolgot teljesen a fejére állította, és a közember lázadásának hordozójává a lovagot tette meg.

Igen tanulságos már az is, ha összevetjük a polgári korszak történelmi drámáinak és forradalmi Íróink drámáinak elmeit. Götz von Berlichingen. Franz von Sickingen, Florian Geyer... itt egyének, lovagok a mozgalom "hősei"; A szegény Konrád, A császár kulijai. A Képrombolók, Üvölts, Kinat. Az első lovashadsereg*^ - itt a parasztok, a matrózok, a kulik tömege a hős. ás ebben egyszersmind megmutatkozik a dramaturgiai súlyponteltolódás is, az életrajzi történelmiségről a tömegek politikai történelmiségére.

Látjuk tehát: a drámairó át tudja formálni és újjá tudja alkotni a történelmi nyersanyagot és ez is a kötelessége. Munkájához tartozik az elhagyás, az összehúzás, a sűrítés, sőt - lásd a Julius Caesart - fizikai szembesítéseket is kell teremtenie ott, ahol a valóság egy bizonyos helyzetében csak gondolati szembesités állt fenn. Ez az 5 költői szabadsága, és ezt követeli tőle a színpad törvénye. De e szabadság kihasználásával semmiképpen sem szabad meghamisítani a történelmi helyzetet és eltolni a súlypontot, mint a Götzben, a Sickingenben.a Florian Geyerben. A történelmi összefüggéseknek és a perspektíváknak "helyesnek" kell lenniök és helyesen kell értékelni a jellemeket /a "vezetőket"/ is a tömegekhez, az eseményekhez való viszox/ Az említett drámák közül A császár kulijai /Des Kaisers Kuli. 1930/ Theodor Plievler /1092-1935/ Kiváló német Írónak* a kiéli matrózfelkelést ábrázoló forradalmi drámája; az Üvölts. Kína! /1926/ Szergej Tretyakov hires müve a kínai kulik s a fehér kizsákmányolók harcáról, Meyerhold egyik nagy rendezése; az Blaó lovashadsereg /Pervaja konnaja, 1929/ Vezevolod Visnyevszklj drámája.- 87 -