Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)
II. rész: Az új színház
ben uj Európa megalapításán dolgosunk, amelyben a nagy nyugati nemzetek gondolatai egyesülnek, azt akarjuk,hogy ezek a nemzetek ne tagadják meg múltjuk dicsőségét és évszázados álmaikat, hanem ellenkezőleg: hozzák el e múlt, e gondolatok ragyogó fényét az emberiség közös csarnokába. 2. Az U.1 színház Anyagi és erkölcsi feltételek Tegyük fel, hogy az anyagi alap megvan és kialakult a közönség is. Melyek lennének a valóban népi szándékú színház feltételei? Nem teszek kísérletet abszolút szabályok megállapítására; bölcsen emlékeznünk kell rá, hogy Jó törvények alig vannak; csak olyan törvényeket ismerünk, amelyek megfelelnek egy átmeneti időben egy változó ország számára. A népi mlivészet lényegénél fogva mozgékony. A nép nemcsak hogy teljesen másképp érez, mint az uralkodó osztály, de nép is sokféle van: a ma népe és a holnapé; egy városé vagy egy negyedé, egy más negyedé vagy egy más városé. Hi csak valamely átlagot állapíthatunk meg, amely Párizs népére és a jelen időszakra alkalmazható. A népi színház első feltétele, hogy felüdülést nyújtson. Legyen mindenek előtt jótékony hatású, szerezzen testi és erkölcsi pihenést a munkanapban kimerült dolgozónak. S a jövő szinházépitészeinek dolga, hogy éberen őrködjenek: az olcsó helyek ne legyenek többé kinsókamrák. A költők dolga, hogy azon igyekezzenek: müveik árasszanak örömet, ne pedig mélabut vagy unalmat. Nagymérvű, feltűnést kereső hiúság vagy némiképp gyermeteg együgyüség kell ahhoz, hogy valaki egy dekadens művészet utolsó szüleményeit merje felkinálni a népnek: olyan mUveket, amelyek néha még a léhütők értelmének is nem kevés problémát* okoznak. Ami pedig az elit- 51 -
