Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

II. RÉSZ

AZ ÜJ SZÍNHÁZ

1. A nép színházának előfutárai

Azok, akik népi színhazat akarnak alapitani, ne feledjék, hogy egyik fő feladatuk: tanulmányozni annak a környéknek a szellemét, ahol sátrat vernek és annak a színháznak a rendes közönségét, ahol játszani akarnak. Olyan hatalmas és olyan sokrétű városban, mint amilyen Párizs, két negyed közt akkora a különbség, mint Franciaország két tartománya között. Nem mintha azt hinném, hogy a közönséget nem lehet átformálni; ellenkezőleg, véleményem szerint ez a célja minden valamire való művészetnek, minden olyan művészi törekvésnek, amelyet undor tölt el, ha látja, milyen hitványul hizeleg a közönségnek legtöbb színikritikusunk. Ehhez azonban természetesen sok idő és sok fáradság szükségeltetik.

Beaulieu^1' nem sajnálta a fáradságot; de Idáját és anyagi lehetőségeit szUken mérték. Sajátos ellenállásba Ütközött. A Batignolles-negyed valóságos vidéki kieváros volt, áthatva kispolgári szellemmel, bizalmatlan mindennel szemben, ami azon a tájékon szokatlan. A polgárok nem voltak hajlandók belépni egy népi szinházfca, ha nem biztosita-Romain Rolland könyve más helyén foglalkozik Henri Beaulieu színész kísérletével, aki 1903 november 14-én nyitotta meg az avenue de Clichyn a Moncey színház épületében a maga rendkívül becsületes célkitűzésű Népszínházát. - /A ford./- 49 -