Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

III. Hogy ronthatjuk el a jó mesét?

Mert minden Táltosáénak Tan kezdeti fokát Itt kezd a Táltosáét előidéző nyomás reakciót köretélni. Tan középed fokai itt a reakció már megtörtént és felmerült as elkerülhetetlen konfliktus, ta Tan végsó foka, ahol a nyomáé és a reakció harca e két dolog között uj viszonyt, tehát uj helyzetet, változott helyzetet eredményezett.

Semmiképpen nem szükségéé, hogy ez u uj helyset derűsen megnyugtató, ügyesen kiagyalt, vagy ravaszul bevált legyen. /A főszereplők bízvást mind meg is halhatnakt ez is uj helyzet./ Nem kell a világ minden problémáját egyetlen csodálatosan kezelhető batyuba kötnie, még azokat a kérdéseket sem kell mind megoldania, amelyek néhány ember lelkét gyötrik. Mindössze annyit kívánunk a drámaírótól, hogy mutassa meg egy bizonyos változás kezdetét, kimérje nyomon a velejáró minden kavarodáson át, és hozza a viaskodó erőket másféle-bár nem szükségképp tökéletes - egyensúlyi helyzetbe, áselött as volt a helyzet, most ez lett« a változás szemünk láttára folyt le.

Bzt a tételt alig szükséges illusztrálni. Gertrud viselkedése, Claudius viselkedése és a szellem megjelenését ezek azok a nyomások, amelyek Hamletet cselekvésbe lendítik. áttól a pllanattól, amikor Hamlet megesküsslk, hogy cselekedni fog,már bele is keveredünk a mindenütt akadályba ütköző mozgás bonyodalmaiba és Izgalmaiba /mivel Hamlet maga is idegenkedik attól, amit meg kell tennie, az ellenállás egy része belőle magából fakad/. Végül pedig minden megváltozik« Gertrud és Claudius számára csakúgy, mint Hamlet számára, á nők Iskolájában az árnolfra ható nyomás az alak két különböző félelméből ered. ás egyik félelem általános jellegül az, hogy a fiatal és kívánatos lányt le fogják csapni a kezérőli a másik uj és különöst hogy éppen Horace találja lecsapni a kezéről, áttól kezdve, hogy Beraoe prátfogójának adja ki magát, mert Így akar bizalmába férkőzni s Ilyen módon elgáncsolni törekvését, már benne is vagyunk a cselekmény sűrűjében, á végén ámolf elvessi-101 -