Dullin, Charles: A színészet titkairól - Korszerű színház 20. (Budapest, 1960)

III. A színház és a film néhány konvenciájáról

A színház és a film művészete nagyon különbözik egymástól, de van egy közös ellenségük: a naturalizmus. A naturalizmusnak végzetes hatása van minden művészetre, mert elkerülhetetlenül képzeletszegény művészetet szül. Akár "népies" cimke alatt bukkan fel a regényben, akár a lapos színházi "társalgásban" tombol, a természetesség hamis látszatával lopakodik be a színészi játékba vagy dúsan kárpitozott díszletek között teregeti ki talmi fényűzését: mindenütt a fantázia,az ihlet hiánya Jellemzi. A filmben hálás talajra ezámitott; hiszen a fényképezés ideális másolási módszernek Ígérkezett. Végre mindent a maga nyers valóságában lehet megragadni, a "valóság" elemeivel lehet dolgozni! Gondolják ceak el, micsoda mérföldes lépést tenne a drámai művészet azon a napon, amikor a színpadon egy, a megszólalásig hasonló Napóleont láthatnánk, az igazival azonos ruhában, sót, ki tudja, talán az ő ránkmaradt holmijaiban, szövege részben a császár saját mondataiból állna és az előadás színhelye egy történelmi kastály lenne, ahol még ott kisért a császár szelleme! Ki az kortársaim közül, aki nem hallott ilyen szavakat, és hogy mit látott, arról jobb hallgatni. És ekkor valami nagyon kellemes és váratlan dolog történt: ez egyszer a gép mentette meg a művészetet. Mert nemcsak a fényképezés vont maga után első fokon automatikusan egyfajta transzponálást;a kamera fokozatosan hatolt be a puszta mindennapi látszat felszíne alá és változást idézett elő először a mozgás, majd a beszéd ritmusában - és igy a naturalizmus bizonyos fokig visszaszorult. Ezárt beszélnek az elfogult színházbarátok,ha a filmre közvetlen csapást akarnak mérni, a hue-vér színész eleven színpadi jelenvalóságáról, és nem gondolnak arra,hogy épp ellenkezőleg: micsoda áldásos dolog a színészt egy kis filmszalagra rögzíteni, ahol némiképpen testetlenné válik és az adott szerepnek csak lényeges vonásait fejezi ki. Chaplin, az első amerikai filmrendezők és a felismerésük érdekében nehéz harcot vivő francia művészek zseniális példát szolgáltattak; a film azonban ennek ellenére sínyli még- 87 -î