Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)
KARL GÜNTHER SIMON: A PANTOMIM - A pantomim kislexikona
as szonyság ) > Pantomimok: Baptiste (Prévert-j£osma« 1946, a SzereMek^ároaa cimü film után), La Fontaine de Jouvence ( Me gif i it 6 c'soàaf orrás, Kochno-Auric. 194?) Renard ÇA róka - Ramuz Stravinszkij , 1954), Les suites d'une course (Versenyváltozatok - Supervielle-oanguet, 1^55)• Jelenleg az államilag szubvencionált Théâtre de France vezetője. Számos elméleti irás szerzője: Réflexions sur le théâtre (Gondolatok a szinházról, 1949) . Je süis^omme de théâtre (Színházi ember vagyok), Zürich 1956). Cahiers de " T a Compagnie Madeleine Renaud - Jean-Louis Barrault (Madeleine Renaud. - Jean-Louis Barrault társulat füzetei, folyóirat. Julliard, Párizs), Nouvelles réflexions sur le théâtre " (Uj gondolatok a szinházról, 1959?« BECKETT. SAMUEL Született 1906-ban, francia avantgardista drámairó, 1957« A játszma Jége t amelyet egy "acte sans paroles" (némajáték) követ; Párizsban Deryk Mandel, Berlinben Erwin Bredos felléptével mutatták be. BEJ AHT . MAURICE 1955-ben vált híressé mint táncos és koreográfus^ á Symph onie pom un homme seul (.Szimfónia egyetlen emberre) cïmïï alkotásával. Későbbi balettjeiben is alkalmaz ("konkrét" zene kíséretében) analitikus, absztrakt mozdulatokat, amelyeket inkább a pantomim ihlet, mint a balett ( Az idegen . Magasfeszültség . Orfeusz . A mai ember) • Amikor visszatért a klasszikus stílushoz ( Violetta )« gyenge eredmények születtek. CHAPLIN, CHARLES SPENCER 1889-ben született, londoni szinészcsaladból. 1895~ben" lép fel első Ízben varietében* 1900-ban pantomimus a Hippodromban, 1907-ben vagy 1908ban Fred Karno pantomimcsoportjában lép fel: A futball meccs ben (Stan Laurellel együtt)• 1911-ben indul első amerikai turnéjára, 1914-ben játszik első izben filmen Mack Sennettnél (Ke nyérk ereső;, egy hónappal később már hires maszkját viseli ( Between Showers - Záporban, amelyet angol pantomimusok nyomán állit összéj. Kerek 80 film tette őt "a filmművészet egyedülálló zsenijévé" 'Shaw): A csavargó (1918), A kölyök (1920), A zarándok (1923), Aranyláz (1925). Nagyvárosi fények (1^29-1931), Modern idők (1932-1955), Diktá tor (1959/40), Mons ieur Veráoux (l$44/45). Rivaldafény TT951/52) . Egy király New Yorkban (1957). 1$52 óta Svájcban él. CLAUDEL. PAUL (1868-1955) Francia drámairó, elsősorban keresztény-katolikus tematikájú drámákat irt. Együtt dolgozott Barrault-val, hatással volt rá a spanyol vallásos dráma és az ázsiai szinház (követ volt Tokióbanl). CLOWN (BOHÓC) A ZVIII. század végén teremti meg az angol pantomim. Az első clownnak Joe Grimaldit tekinthetjük ^nagyapja még az olasz komédiában játszik Párizsban, apja Giuseppe 1758-ban érkezik Londonba). Az angol pantomim befolyást gyakorol a franciára: Laurent, Grimaldi egyik tanítványa visszamegy Párizsba. Charles Deburau halála után
