Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)
KARL GÜNTHER SIMON: A PANTOMIM - A pantomim jelene
pen ugy követné a tör útját, mint ahogy az imént a kis zsemléiért sirt..." Nem emlékeztet-e bennünket ez a történet Marceau Maszkokjára, ahol a hős egymásután ölti fel magára, illetve saját arcára a legkülönfélébb lelkiállapotok maszkjait? A testi koncentrálás végletes teljesítménye ez, ugyanakkor a tudatosság és a kifejezési képesség teljesítménye is - itt éppúgy, mint ott, Garricknél éppúgy, mint Marceau-nál. Az uj szinész pontosan megfelel a Diderot követelte racionális tipusnak. A "mime pur" a racionális tipus legszélső megvalósulása. Barrault célja, az "acteur total" ennek a tipusnak egyik fajtája, csakúgy mint Brecht színésze, aki a szerepe mögött áll és azon dolgozik, hogy önmagát elválassza a szerepétől* Mindkettő egy uj színházi formának felel meg: hiszen az uj színház antiilluzionista, nem arra törekszik többé, hogy valóságot csaljon elő, hanem újra felfedezi a maga valóságát, a játék valóságát. Ellentétben a naturalista színházzal, saját világot ép it, a forma művészi világát. Maga a játék válik mondanivalóvá (mint például Morettinél) - a néző a forma müvésziességét élvezi, az artisztikumot. Az ilyen művészi-játékos színházban ismét a szinész lép a központba: Wildernél és Brechtnél nincsenek díszletek, a szinész testesiti meg az egész világot. Megint másutt a kellékek absztrakt életet nyernek, mint Ionescónál, vagy Barrault-nál, amikor A harcos t (Le personnage combattant) játssza. A szinpad -világa nem a mindennapi világ illúziója többé, saját élete van, saját valósága. Az "epikus színház" csak a betetőzése ennek a megoldásnak: a nézőtől is elrabolja az illúziót. Kritikusan szemlélteti vele a szinpad látszatvilágát, hadd oldódjék fel az érzelmes varázslat alól: Brecht nézője Diderot színészéhez hasonlít, "sensibilité"-je meghajlott a racionális befogadás előtt. Ennek a szinháznak az ellentétét ma a film testesiti meg: a film, amely illuzionista, mind ábrázolásban, mind befogadásban. A Strasberg ós Kazan nevelte filmszínész
