Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - Rögtönzés kettesben

ten a szinpad hátterében vannak, a játéktér mindkét oldalról elszigeteli őket. Az üres tér, amely elválasztja őket, ábrázolja az utat, amelyet meg kell tenniük, hogy találkozzanak egymással. Egymás felé mennek (parcours). "A",a férfi baloldalt, a szinpad hátterében profilban fordul "B", a nő foló. "B" szemben áll a közönséggel, teljesen felkínálja magát a közönségnek. "B" látványa, hogy a közönség látja, az a kép, amelyet "A" gondolatban maga előtt lát. **B" egy kissé közelebb megy a közönséghez. Egyidejű állás-váltás a szinpadon. "A" frontálisan, az arcát mutatja a közönségnek, "B" profilban, "A" irányába tekint. Testének és tekintetének iránya matatja a közönség számára, hogy "A" felé megy. Ez az állásváltás (irányok változtatása) nem naturalista irányváltoztatás a térben. A közönség számára ez nézőpontváltoztatást jelent, a film kisebb távolságból készített uj felvételnek felel meg. Ez a váltás toc-ban történik, a közönség figyelmét kell a következő "felvételre" irányítania, és a perspektíva törvényei szerint, gyorsabb járás-mozgást követel. Mindkét partner részben a közönség, részben pedig egymás felé közelitett. Ebben az állásban közeledik "A" a közönséghez. Ujabb állásváltás a szinpadon; "A" profilban van, "B" frontálisan. A járás dinamikája meggyorsul. "B" ismét közeledik valamelyest a közönséghez, "A", a maga állásában, valamelyest visszamarad. Váltást "A" előreforul és mozdulatlan marad (a megmerevedés tartása) • "B" is mozdulatlan marad a maga frontális állásában és mindketten felfelé tekintenek (as egész test felfelé tekint). Mindketten ott állnak as első akadály, a hegy előtt, amelyen át kell kelniük. Első izben áll "A" és "B", a férfi és a nő, egysserre szemben a közönséggel. Mindketten ugyanazon a felületen vannak és a játék szimmetrikussá vélik. A közönség