Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)

A díszlettervező

Vagy itt van egy másik, számunkra idegen életmód; ugyancsak távoli és gazdag, de bárdolatlan, durva, csupa aranyozás és cikornya, mint egy tarka, kivarrott kupeckendős a Lángoló szít, ugyancsak a Művész Színház színpadán, Kusztogyijev díszlettervező meglátásában.

Pák, házak, kerítések, kapuk - minden ormótlan, súlyos és földhözragadt, mint amilyen ormótlan és súlyos Kuroszlepov, Hlinov, Gradobpjev. A természeti képek Kusztogyijev látásmódjában fényesek és Ízesek, s igy harmonizálnak az emberi jellemekkel, Osztrovszkij világos, és izekben gazdag nyelvével.

Az előadás művészi harmóniájának első lépése a színpadképek egysége a színpadi ábrázolás képeinek egész rendszerével.

Láttam egyik színházunkban Osztrovszkijnak egy másik darabját, Az igazság ,1ó. de a boldogság még .jobb elállt. Baraboseva kupecasszony almáskertjét, ezt a kerterődöt, amelyet a csősz bunkósbottal őrzött, az utcától meghajlított vasrudakból álló, csipkés fémkerítés választotta el. Baraboseva kupecasszony élete mintegy kikukucskált ezeken a réseken át minden szembejövőre. Az előadás színpadképének vizuális megoldása az adott esetben annyira idegen volt Osztrovszkij egész szellemétől, embereinek egész világától, hogy elképzelhetetlen volt, hogy ilyen díszletek között a színészek helyesen élhessék bele magukat a drámairó alakjaiba. Osztrovszkijnál a ház mindig hét lakatra zárt, magas kerítések mögött megbújó, megközelíthetetlen faerődités. Megint más dolog, hogy ezek a zárak felpattannak és az erődök elesnek. Groznov altiszt is bevette Baraboseva erdőjét. A nagy drámairó sok színdarabjában ez a harc lényege.

A tervezett előadás művészi képének eltalálása gyakran azzal kezdődik, hogy helyesen és pontosan válasszák meg a díszlettervezőt, akire az előadás színpadképét bizzák. És viszont: a diszlettervező hónapokat tölthet megfe- 88 -