Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)
Az atmoszféra
Sztanyiszlavszkij Az ész bajjal .jár rendezése közben azt hangoztatta, hogy a szinpadl atmoszférát az előadás valamennyi résztvevője alakitja ki. Ha a rendező és a színészek a darab másodrendű szerepeit éppoly gondosan dolgozzák ki, mint a főszerepeket, megszületik az együttes. "A lyukaekönyökü" Petruska, N. ur, D. ur, Famuszov szolgái és lakájai, akiknek szöveges szerepe talán nem több egy versszakasznál, valamint a báli vendégek, akiknek nincs is szöveges szerepük, de élő háttérül szolgálnak a fő- és mellékszereplőknek, mindezek az alakok az élethü, realisztikus színpadi atmoszféra szempontjáből nagy, mondhatni döntő jelentőségű alakok."+ "Hagy szerepet játszanak a realisztikus színpadi atmoszféra és élethü környezet szempontjából a díszletek is." Sztanyiszlavszkij itt a díszletekről tesz említést, de ugyanezt lehet elmondani a zenéről, a világításról, a színpadi zajok egész gazdag skálájáról, amely a ezinház rendelkezésére áll. A rendezői és a színészi művészet fejlődése, a szovjet színházi együttesek kultúrájának általános emelkedése most lehetővé teszi, hogy valamennyi kutató szellemű és tevékenyen alkotó színház ne ösztönösen, hanem tudatosan hozza létre a színpadi atmoszférát. A Három nővér moszkvai Művész Szinház-i előadásának utolsó felvonásában őszi tájat láttunk; láttuk a tiszteken a szorosra gombolt köpenyt, a menetkészültséget bizonyító szabályszerű csuklyát, hallottuk a házból a tompán csengő zongorát és az emberek elválás előtti vigadásának sajátos ritmusát. Mindez a szomorúság, méghozzá a kifejezetten őszi szomorúság szivszoritó érzését keltette, amely arra indit, +Gorcsakov: Sztanyiszlavszkij rendez. 174. o. ++Id. mű, 176. oldal- 82