Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)
Az atmoszféra
divatnak, azaz az impresszionista és dekadens művészetnek hódoljon, hanem az élet igazságának mind elmélyültebb tanulmányozásával, a korszerű realista irodalom, és festészet eredményeinek felhasználásával akarták gazdagítani a színház nyelvét. Helytelen volt egyenlőségjelet tenni a színpadi atmoszféra és az abban az időben divatos "hangulat" közé, és semmi sem indokolta, bogy az atmoszféra fogalmát csak Csehov drámáihoz kapcsolják. Gorkij a Művész Szinház számára irt első színdarabjaiban - a Kispolgárokban és az Éjjeli menedékhelyben - hőseit mindennapi életüknek még sűrűbb atmoszférájával, s hangok, a tárgyak, a szinek, a ritmusok egész világával vette körül. Ez az ujitó drámairás, amely mély és kegyetlen igazságokat mondott ki az emberről, nemcsak uj játékbeli megoldásokat sugallt a színháznak, hanem arra is rászorította, hogy UJ módon fogja fel a mindennapi élet szinházi ábrázolását és uj módon lássa azt az anyagi környezetet, amelyben a szinész a színpadi alakot megvalósítja. A kellékek, az apróságok, a használati tárgyak, mint a legyező, a kesztyű, a gyertya, az ernyő, a könyv, a virág - minden elválaszthatatlan lett a színésztől, megfelelt lelki alkatának és segített neki, hogy megvalósítsa a színpadi alakot. A Művész Szinház minden darabhoz és minden szerzőhöz azzal az állandó igyekezettel közeledett, hogy feltárja a szerző művéjazi egyéniségét és megkeresse a csak az adott darabra Jellemző, megismételhetetlen tulajdonságokat; ha pedig felismerte ezeket a sajátosságokat, akkor megtalálta a darab uj színpadi megoldását is, A szinház igyekezett a darabot az élő valóság egy jelenségeként felfogni, s arra törekedett, hogy az emberi jellemeket, azok kölcsönös kapcsolatait s az őket körülvevő anyagi környezetet a maguk életszerű konkrétságában keltse életre.- 80 -