Ribi Sándorné (szerk.): Kínaiak a színházról - Korszerű színház 16. (Budapest, 1960)

hivatalnok lett, kezd roaazul bánni lenézett feleségével a végül megkísérli megfojtani - mindkét esetben az alacsonyabb családból való leány a jó és becsületes, mig a diákhivatalnok a kegyetlen éa bünba. Nagyon aok hasonló témájú darab van Kinában. A feudális társadalomban, amelyben ezrek éa ezrek szenvedtek el igazságtalanságot, sőt sokszor halált, a színház együttérzése az ilyen sorsot elszenvedőkkel és Ítélete a társadalmi visszásságok felett azt bizonyítja, hogy közeli kapcsolatban volt a néptömegekkel.

A hagyományos színházban, különösen a peking-operában, találkozunk generálisnők figyelemreméltó jellem rajzával is. Ilyen például Mu Kuj-jing, aki még leányként uralkodik egy egész hegység felett, mint egy rablóbanda rettenhetetlen vezére. Fittyet hányva a feudális szokásokra, maga választ magának férjet. Aki megkiaérli őt megfélemlíteni, nagyon rosszul jár: jövendőbeli apósát, a félelmetes Hatodik Generálist, a Yang család fejét magát ia kiüti lova nyergéből. Sok éven át harcol hazájáért, hihetetlen nehézségekkel megbirkózik, majd, miután húsz évet visszavonultan ólt végig, elszántan újra harcba száll, amikor Kinát iámét megtámadják ellenségei. Ilyen jellem annyira nem mindennapi a feudális társadalom viszonyai között, hogy mai szemmel, teljesen képzeletszülte alaknak tűnik, de a darabban mégis meggyőzően hat ennek a hősnőnek a megjelenése. Mind a két darab - "A Mu-család vára" és "Mu Kuj-jing teljesiti a parancsot" - élénk és a közönséget magával ragadó látványosság. S azt is hozzátehetjük, hogy az ilyen hősnők, nem teljesen képzeletszülte alakok: a kinai történelem tud olyan nőkről, akik generálisként szolgáltak, például Hua Mu-lan, Liang Hung-jü, Csin Liang-jü éa mások. A színpadon ezek a nők okosabbak és derekabbak a hasonló helyzetű férfiaknál és rendszerint ők parancsolnak férjüknek is. Ez a romantikus drámai koncepció merészen előre mutató eszménynek számított a patriarkális társadalomban.- 17 -