Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)
IV. Sztanyiszlavszkijról, Diderot-ról és másokról
"... a drámát egy fajanszedénnyel, amelyet hamis színekkel mázoltak be; az igazi színek,s a kész minta csak a kiégetés után jönnek elő. Ez a tlizpróba adott esetben a közönséggel való találkozás, amely azt jelenti, hogy a müvet a valóság fejezi be." Hadd emeljen ki ezt a sajátos kiégetést. amelyre a dráma végső befejezéséhez szükség van. Jouvet később ezt mondj a s "Mihelyt a próbák megkezdődnek, az igazi dráma úgy telik meg élettel, mint a fa megmunkálás, a bor erjedés, a tészta kelés közben. Nagy lendülettel Jön mozgásba,és a rendező, a bűvészinashoz hasonlóan, egyszerre rémült, elbűvölt és tehetetlen, amint látja, hogy fejlődik a darab a szárnyakat nyert színészekkel együtt, hogy szívja fel, veti ki vagy ragadja magával szalmaszálként valamennyi rendezői utasítását ebben a valóságos születési és kibomlási folyamatban." A fajansz égetés, a bor erjedés, a tészta kelés közben; minömegannyi kép, hogy emberi nyelven próbáljuk tolmácsolni,miként születik több elem keveredéséből egy uj, minőségileg uj, a keverék minden elemétől gyökeresen különböző elem. A színházi előadásban igen különböző elemekkel van dolgunk. A színházi előadás színjáték és én az első két fejezetben a színjáték általános törvényein elmélkedtem. A színházi előadás egy drámai cselekmény ábrázolása; a harmadik fejezetnek az volt a célja, hogy a drámai cselekmény törvényeit tanulmányozza. A drámai cselekményt színészek értelmezik és tolmácsoljákjépp a fentiekben próbáltam meg tisztázni idevonatkozó elgondolásaimat Sztanyiszlavszkij és Diderot segítségével. Most már csak azt kell megérteni, hogyan viselkednek az égetés során, hogyan erjednek, hogyan kelnek meg ezek a különféle elemek, mert ettől a folyamattól függ,hogy a színházi előadás "ül", vagy "nem ül", hogy a darab sikert arat-e vagy megbukik. x- 63 -
