Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)

Előszó a Karlovy Vary-i színházi szemináriumhoz

zSnél ezek az emberek. Első kérdésük: hány napot vesz Igénybe a filmezés? Csak azt tekintik jő szerepnek, amiért nagy jövedelmet húzhatnak. Ami a színházi művészetre károséul hatő haszonlesést illeti, sajnos, nem vagyunk sokkal jobb helyzetben mind a München előtti köztársaságban, sőt rosszabbul állunk, mivel akkor még nem volt televízió. Önök mindnyájan, akik panaszkodnak, hogy nálunk nincsenek kiegyensúlyozott együttesek, márlegelték-e valaha is, milyen hatással van a színházi munkára a film és a színházi technika változása? Nem tudják, hogy a szinészi beszéd érthetetlenségének fő oka a gyakori mikrofonelőtti beszédben rejlik? Hová lett az un. színpadi nyelv finomsága?

Hány, egyébként tehetséges színész keresi mintaképét a filmsztárokban, nem mérlegelve, hogy filmtrükkök elsajátításával megöli saját fejlődését? A filmszínész elsősorban a kép hőse. Az ő képszerű, fejezetszerü teljesítményét a rendező és a vágó szedi szót és ragasztja össze. A filmben a szinészi kifejezőképeeség legalább kétharmad részét az operatőr adja meg, aki megvilágítással és egyéb eszközökkel éppúgy Javíthat a színész alkotásán, mint ahogy tönkre is teheti. Sok példát említhetnék erre.

És mit mondjak a rádióval kapcsolatban. Meghallgatnak még néha egy-egy verset a rádióban? Nem tűnik fel Önöknek, hogy a szavalók túlnyomó részét egy kaptafára szabták? Hangsúlytalanul szentimentálisán suttognak, tekintet nélkül a tartalomra, mintha nyelvünkkel Ízlelgetnének minden szót, minden rimet, sőt egy-egy zengzetes hangot is. Ezekkel szemben több olyan előadó van, akik úgy beszélnek, mintha most hagyták volna el Vonásek tanitó ur iskoláját, aki a "mit akart mondani a költő" című ismert elv szerint tanltja őket. ▲ "nap", a "remény", a "szerelem" és más idealisztikus kellékek minden előfordulási helyükön úgy uangzanak, mintha a szavaló az Ur templomában adna elő. Gargalizál a szavakkal, nyögi, rezegteti őket.... úgy, hogy szavalata minden máshoz Jobban hasonlít, mint emberi beszédhez. Úgy gondolják, hogy- 98 -