Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)
Söpörjétek ki a színpadot! (Apám emlékének)
lehet valósítani. Abban a pillanatban,amikor a tisztán technikai részről áttérnének arra, hogy Milyen módon lehet ezeket felhasználni, nyilván mindegyikük olyan szubjektiven beszélne, hogy nem jöhetne létre köztük megegyezés arról, hogy ml lenne a legjobb módja a drámai alkotás megvalósításának. Hogy a színpadi alkotás módjai mennyire különbözők lehetnek, azt legjobban olyankor látjuk, amikor az egyik színháznak rendezője van, a másikban viszont hiányzik egy alkotó egységes ereje. Hogy olyan színházban is, ahol nincs rendezői egyéniség, találkozhatunk magasfoku színpadi alkotásokkal, azt éppen a kitűnő Sztanyiszlavszkij - színház példája bizonyltja. Abból, amit Sztanyiszlavszkij tanítványaitól hallottam, arra következtetek, hogy az ő színházában a rendező egyénisége /személye/ a színészek között oszlott meg. Sztanyiszlavszkij a színészek között nem annyira a rendező, mint inkább a pedagógus szerepét töltötte be. Sztanyiszlavszkij, a kitUnő pedagógus, például tiz színész között osztotta fel a rendező szerepét. Felvetődik itt az a komoly kérdés, hogy az a tia színész mesterük segítsége nélkül képes lett volna-e egy rendezői egyéniséget helyettesiteni?Minden Jel arra mutat, hogy Sztanyiszlavszkij több volt, mint együttesének pedagógusa és pszichológusa. Alkotásai arra engednek következtetni, hogy kitünően meg tudta érteni a színészi pszichológiát ás együttesével el tudta hitetni, hogy ő, mint személyiség, tulajdonképpen elvész a színészek alkotásában. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Sztanyiszlavszkij csaknem mindegyik jobb és tanulékonyabb színésze a későbbi évek során önálló rendező lett. Nem lehet tehát tudni, hogy Sztanylezlavszkij igazi értéke nem Inkább abban áll-e, hogy rendezői iskolát teremtett, mint abban, hogy - személyes véleményem szerint - egyéniségét az úgynevezett színészi szabadság köpenye mögé rejtette. Ferszs meggyőződésem szerint a rendező munkáját fel lehet osztani néhány ember között. De nem tudok elképzelni egy olyan színházat, ahol - ha csak titokban la - ns volna olyan t*pár-féle,aki saját funkcióját, az alkotó- 70 -