Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)
Söpörjétek ki a színpadot! (Apám emlékének)
nem hasis, nem ópium, amely annyira elkábithatná a mai ember amúgyis megviselt idegrendszerét, hogy aztán szép álmokat lásson. Az ilyen álmokból a közönség nyilván rosszabb állapotban ébredne fel, mint amilyenben elalvás előtt volt. A mai néző a színházban talán szeret megfeledkezni bizonyos dolgokról, de nem annyira, hogy a reá zudulő valóságtól még szegényebbnek, reménytelenebbnek érezze életét, mint addig, a színész is hétköznapjaiból lép át a szinp&dra. Fájdalommal, s gyakran reménytelenséggel eltelve. Élete szorosan összefügg a néző életével. Hiszen a színészt is ugyanazok a fájdalmak, gondok kínozzák, a színész érzései, vágyai is azonosak a néző érzéseivel, vágyaival, ugyanúgy szeretne felejteni s 5 sen ébred szívesen a szép álmokból a reménytelen életre. Ezt a színpad és nézőtér közötti köteléket leplezi le és az uj színház öltözteti reális formába* A színpad és a nézőtér közös érdekét az uj színház nem akarja a konvencionális színház módjára kétssinüséggel, hamis morállal, rongyokkal és festékekkel álcázni. Ellenkezőleg: az uj színház barátian a közönség szemébe akar nézni,néma egyetértést keresve problémáihoz, s éppen ennek az egyetértésnek fényénél igyekszik maradandó értékeket teremteni. Csak olyan emberek tudnak egymásnak vigaszt nyújtani, erőt meríteni a küzdelemhez, hinni egy jobb jövőben és tiszta szívvel átgázolni az akadályokon is, akik tökéletesen értik egymást. A színpad és nézőtér ilyen összhangja eszményi módon teremti meg az uj életről szőtt hamisítatlan álmokat, álmokat a mindenkire érvényes igazságról, egy olyan életről, amely a fájdalmakat és a kelepcéket nem ismeri már. Azok a tapasztalatok, amelyeket a néző magával hoz a nézőtérre, megszorozva azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a színész hoz magával a színpadra, lehetővé teszik, hogy az emberi sorsok között fennálló legmélyebb szakadékokat is áthidalják, vagy hogy a színházat az igazság szenvedélyes szószékévé tehessék. Ez olyan szószék lesz, amely valóban alkotó, haicos és szép, színház darabjainak témája az egyszerű emberek életén- 15 -
