Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)

Előszó a Karlovy Vary-i színházi szemináriumhoz

rabot. Szerzőink hibáiért sajtónk is nagy mértékben felelés. Nem is annyira színházaink dramaturgiája, mint inkább szaksajtónk, amely úgy táncolt, ahogy a szél fújt. Nem azokról a színházakról van szó, amelyeknek a XX. kongresszus előtt más volt a nézetük, mint utána. Inkább a színházi teoretikusok voltak azok, akik azelőtt azt dicsérték, amit most elitéinek. Â ló másik oldalára való átesés elve elsősorban és teljes mértékben azokra vonatkozik, akiknek lehetőségük volt az Írásra. A színházak csak azután jutottak "a ló másik oldaláig,” amikor vezetőik elolvasták a teoretikusok véleményeit a drámaíróéról.

Kritikánk tévedései sok kárt okoztak a cseh drámaíróénak. Érdemtelen darabokat az égig dicsértek, másokat viszont szolgai rosszakarattal támadtak. Olyan idők is voltak, amikor az egyik színházban minden rossz volt csak azért, bogy a másikban minden jó lehessen. Egy időben népszerű volt támadni a D 34-et ugyanakkor kifizetődött a Realista Színház marasztalása. Azután a helyzet megváltozott. Nagyszivesen ismét kegyeikbe fogadták a D 34-et és ezért támadni kezdték a Realista Színházat.

Ha a cseh drámaírós 1945 óta nem tudna mást felmutatni csak Drdát, Stehliket, Eánát, Jarlst, Karvast, Kohoutot, Pavliceket, Topolt, az uj V. Nezvalt ás Cachot, már ez is elegendő lenne, hogy elgondolkozzunk egy kis nemzet színházi sikerén. Hasonlítsátok össze ezt más,a mi kis hazánknál sokkal népesebb országok, pl. Amerika, Anglia vagy Franciaország drámairodalmának eredményeivel ée meglátjátok,tettttnk-e valamit a cseh színházi kultúra érdekében, vagy sem. Merem állítani, hogy ha egy cseh drámaíró irt volna olyan darabot, mint De Pilippo, rossznak minősítenék és hevesen elítélnék. De erről elég ennyi is.

Említettem már, hogy színpadainkon sikerült elérnünk az egy szinten álló együttesek megteremtését.Bár még sok kifogásom van színházaink gyakorlata ellen,mégis azt gondolom, igazam van. Annak ellenére, hogy a színésznek a filmmel, a- 109 -