Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

I. Első ismerkedés a szereppel

Ime a következő meggondolásból:- Olyan színdarabra van szükségünk - kezdte -, amely valamennyiőrüket izgatja, megragadja, érdekli és amelyben mindnyájuk vagy majdnem mindnyájuk számára van megfelelő szerep. Az Othello valamennyiőjüket izgatja, megragadja és a szerepeket is kitünően ki tudjuk osztani.

Az Othello megfelel még azért is, mert a darabban tömegjelenetek is vannak és szép számmal kis szerepek is. E- zeke+ ki tudjuk osztani a szinház segédszinészeinek, akikkel a múlt évhez hasonlóan az idén is folytatjuk a munkát a "rendszer" szerint.

Shakespeare tragédiája, mint már többször említettem, túl nehéz feladat szininövendékeknek. Sőt - rendezési szempontból is nehéz. Ez a körülmény biztosítékot nyújt arra nézve, hogy nem esnek bele a "szinházasdit játszás" csapdájába, hiszen az Othello szerepeibe színpadon még csak beletörhetne a bicskájuk. Én természetesen nem akarom eljátszani magukkal a tragédiát. Az Othellora csak mint tanulmányi anyagra van szükség. Erre a célra jobb darabot keresve sem tudnánk találni. Az Othello művészi értékei vitán felüliek. A tragédia felépítése egészében is,részleteiben is világos, a tragikus érzelmek fejlődésének következetessége és logikája kristálytiszta,a darab átfogó cselekvése és fő feladata is világosan látható.

Van a dolognak még egy gyakorlati oldala is: maguk, kezdő szininövendékek nagyon vonzódnak a tragédiához; ez az esetek többségében attól van, hogy még nem értik meg, mi is a tragédia, melyek feladatai és követelményei. Ismerkedjenek hát meg vele minél előbb - elsősorban azért, hogy aztán meggondolatlanul ne kerüljenek veszélyes kisértések hálójába.- 6 -